2011 márciusában alakult a Szárazberki Hármashatár Egyesület — egyfajta kényszerből, ugyanis akkor vezették be, hogy a legelő bérlését és karbantartását a gazdák helyett egyesületeknek kell végezniük, ugyanakkor a területalapú támogatásokat is csak azok hívhatják le a Mezőgazdasági Kifizetéseket Felügyelő Ügynökségtől.

Egyesületünk működési szabályzata alapján nemcsak mezőgazdasági, hanem kulturális, hagyományőrző, rendezvényszervező és pályázatíró feladatokat is felvállal. 2012-ben ismertük meg a Zajtai Vitéz Gaál Lajos Egyesület vezetőségét, amelynek tagjai már tapasztalt színjátszók és néptáncosok voltak. Külhoni kulturális egyesületet kerestek határon átívelő pályázat megvalósítása okán, melynek célja a kultúrák megismerése és műsorok/előadások kölcsönös bemutatása. Mindezekben Lengyel Anikó sándorhomoki származású, Zajtán letelepedett, magyar irodalom szakos tanárnő volt a közvetítőnk. Első lépésként megalakult a népdalkör, amelybe javarészt a református egyházközség kórusának tagjai jelentkeztek. Lelkesen készültünk heti rendszerességgel, s az eredménye 2013-ban lett meg, amikor Zajtán a hazatérés napján 36 szárazberki zengte a szebbnél szebb hazafias dalokat és kórusműveket. A siker élménye áthatotta mindannyiunk lelkét, és a következő hetekben még lelkesebben próbáltunk. Ihletet kapva a zajtai néptáncosoktól fiataljaink is kedvet kaptak. Kiderült, hogy ez is a zsigerekben van: néptánc, ének, szavalat vagy színjátszás nem fog ki a szárazberkieken, hiszen van kikre építkezni. Ezeket az adottságokat hamar felismerte Ilonczai Zsombor lelkipásztor, és alkalomról alkalomra merészebbnél merészebb előadásokat és többszólamú énekeket gyakoroltak és gyakorolnak rendületlenül a hagyományőrzők, míg a néptáncoktatást Kása Zsolt és Kása Melinda vállalták, illetve második éve ifj. Szarvas Károly.

Működésünk anyagi fedezetét megalapozza a pályázatok írása (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Csoóri Sándor Program, Nemzeti Együttműködési Alap, Communitas Alapítvány), önkormányzati támogatás, jövedelemadók felajánlása, önkéntes pénzbeli támogatások, tagsági díjak.

A Mikolai “Gellért Sándor” Gimnázium egy olyan oktatási egység, ahol az oktatás minden szintjén két nyelven, románul és magyarul folyik az oktatás. Az iskola 135 óvodás (3-6 éves) és 380 diák (6-14 éves) számára biztosít oktatást, akik Mikolából érkeznek.
A „Gellért Sándor” Mikolai Gimnázium az oktató-nevelő tevékenység minőségével, az oktatói munka eredményével, az országos vizsgák letételében tükröződik a közösségben. Iskolánk intézményén belül biztosított a klasszikus didaktika harmonikus ötvözése a modern interaktív-részvételes, tanulóközpontú didaktikával. Az IT laborokban a hallgatók beavatást kapnak az információs technológia használatába és elsajátításába. Ennek az oktatási intézménynek a vezetése állandóan aggályos a tárgyi adottságok gyarapítása, a munkakomfort javítása állami költségvetési, helyi források, szponzorok, adományok révén. Intézményünkben az oktatói kar teljesítményét professzionalizmus, módszeres és didaktikai készség, elhivatottság és humanizmus jellemezheti. A tantestület bevonása az iskolai szinten szervezett képzések minden formájába, CCD, ISJ, szintén biztos bizonyítéka az iskolai oktatási és vezetői tevékenység minőségének.
Tanulóink ​​képzését, oktatását különféle tanórán kívüli, minden iskolai szinten szervezett foglalkozások folytatják, nagyszámú pedagógus és diák képzésével. Jelenleg az iskola és képviselői szemtanúi az aktív munkaerő külföldre vándorlás jelenségének, amely a család egységét, az iskolával való kapcsolatát érinti, a tanulók osztályaiból motiválatlan hiányzást, befejezetlen iskolai helyzeteket generál, javítások, kihagyások és ismétlések. Az iskola tanácsadóin keresztül támogatja ezeket a gyerekeket, amennyire csak lehetséges, csökkenti a pusztító következményeket a tanulókra, a szülőkre, az iskolára és a közösségre tekintettel.

A környezetvédelem a konzervativizmus egyik alapismérve, hiszen elsősorban a hagyományőrző emberek számára érték a környezet megóvása. Elsősorban hulladékfeldolgozással foglalkozom. Célom a nagyipari varrodáknak a „zero waste” technológiára történő átnevelése, vagyis az, hogy semmi ne menjen kárba. A szemétnek értékké való átalakítása során kreatív egyedi darabokat hozunk létre.

A nagy varrodáktól kapott hulladékanyagból saját tervezésű táskákat gyártunk, amelyek díszítése magyar népi motívumokat is tartalmaz. De vannak kínálatunkban gyerekszobához kellékek, tárolók, párnák, gyermekjátékok és egyedi rendelésre készítünk kreatív reklámtárgyakat is.

Városunk, Szatmárnémeti, Románia északnyugati részén, a Szamos folyó két partján fekszik. A XI. században alapították. Kezdetben, mint két külön település fejlődött. Németi a Szamos jobb partján, Szatmár a bal partján. 1230-ban II. András magyar királytól mindkettő Szabad Királyi Város kiváltságlevelet kapott. A két város 1712-ben egyesült.

A város lakossága ma meghaladja a 140 ezret, körülbelül fele-fele arányban lakják magyarok es románok.

Feltételezések szerint már a XII. században volt a városnak monostori iskolája, 1547-tól református, 1630-tól római katolikus kollégiuma, 1804-tól római katolikus papképezdéje, 1856-tól tanitóképzője, 1906-tól kereskedelmi és ipari felsőiskolája, 1919-tól román nyelvű fiú-és leánygimnáziumai.

10-ES  SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Iskolánk 1962-ben épült.

1965 – 1968 között épült hozzá a sportterem.

1990 – ben az iskola épületét felújították.

Egyedi az iskola előtti gondozott park.

Minden rendelkezésünkre álló eszközzel, munkaerővel arra törekszünk, hogy gyermekeink a legkiválóbb oktatásban részesüljenek.

Eredményeink, országos és nemzetközi szinten is megmutatkoznak.

Diákjaink a legjobb iskolákban és egyetemeken folytatják tanulmányaikat.

Jelenleg  két nyelven folyik az oktatás : roman és magyar .

Könyvtárunkban 12000 könyv található.

A díszterem ad otthont a gyermekelőadásoknak, kultúrális vetélkedőknek. A sportterem, a sportpálya különböző sportolási lehetőséget nyújt: labdarúgás, kosárlada, sakk, íjjászat stb.

2023-ban a   Rákóczi Ferenc Általános Iskola vadonatúj, díszteremmel, informatika laborral és könyvtárral felszerelt épületszárnnyal bővült.

Pusztadaróci Hagyományörző Egyesület fő célja a kulturális tevékenység,néptánc,népzene,népdal közösségformáló és összetartó erejének megőrzése,ápolása,minnél szélesebb rétegekkel való megismertetése.

Az egyesületet 2013-ban jegyezték be, de az aktív munka 2017-ben indult el, azóta pedig töretlen sikerrel működnek, mára már közel 60 fiata vesz részt rendszeresen a próbákon és a különböző fellépéseken.

Ami a saját szrevezésű rendezvényeket illeti, rendszeresen szerveznek farsangi mulatságot, vándortáncházat, kultúrális családi napokat, szüreti Szekeres felvonulást, katona bált, stb.

Ezeken a rendezvényeken az egyesületi tagok bemutathatták népdal, néptánc és citeratudásukat, amely nagyon ösztönzően hatott a pusztadaróci közösségre, hiszen folyamatosan csatlakoznak a fialtalok az egyesület hagyományőrző csoportjaihoz.

Mára a Pünkösdirózsák Néptánccsoportnak 43 tagja van, a Vadrózsák citeracsoportba 10-en járnak, míg a Pusztadaróci Rózsák népdalcsoportot 9 fő alkotja. Helyenként Vannak átfedések, hiszen Vannak olyan fiatalok, akik mindhárom csopotnak tagja.

Nem csak saját rendezésű eseményeken vesznek részt az egyesület tagjai, de számos meghívásnak is eleget tesznek, fellépnek a Párciumi Magyar Napokon, oktató jellegű táborokban is részt vesznek, de különböző események társszervezőiként is számon tarthatjuk őket.

A szatmárnémeti Gyermekpalota, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség által koordinált, az Országos Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztériumnak alárendelt, jogi személyiséggel rendelkező kapcsolódó egysége.A gyermekpaloták és -klubok tanórán kívüli tevékenységre specializálódott, jogi személyiséggel rendelkező állami oktatási egységek, amelyeken belül meghatározott nevelési akciók zajlanak, amelyek révén a tudás elmélyítése, szerteágazása, a készségek formálása, fejlesztése és gyakorlása a gyermek hivatásának és választásának megfelelően történik. és kihasználják a gyerekek szabadidejét azáltal, hogy bevonják őket oktatási projektekbe.

1952-ben alakult, és szerkezetében a következőket tartalmazza:  Tasnádi Gyermekklub,  Avasfelsőfalui Fekete Gyermekklub.

A gyerekek, szülők, tanárok és a közösség többi tagja számára  támogató struktúraként létezik.
A gyermekek oktatásáért, valamint  ösztönzésért vagyunk, hogy kibontakoztathassák saját képességeiket. Azon dolgozunk, hogy támogassuk és elősegítsük a nem formális oktatást, biztosítsuk az oktatási partnerséget és a közösség részvételét az oktatásban.

Lévai József sajátkezűleg készített termékei méltán viselhetik a Szatmári Termék védjegyet!
A középiskola befejezése után Lévai József két szatmári kézműves mestertől tanulta a szakmát: Tóth István cipészmestertől és Boras László bőrdíszművestől. Lévai 2000 óta a saját műhelyében dolgozik és készíti páratlan bőrből készült árucikkeit, dacolva a nagy üzletek jelenlétének egyre inkább érezhető hatásával. A mester sikerének titka, hogy folyamatosan új ötleteket valósít meg, a vásárlói pedig a legtöbb vásárban találkozhatnak vele és termékeivel.
Az általa megtervezett és létrehozott tárgyakban nagy harmóniában egyesülnek a geometriai formák és a hagyományos készítési mód. Nem létezik két ugyanolyan pénztárca vagy késtok, amelyik Lévai József műhelyében készült.
Az általa készített táskákat hagyományos, általában pásztorok által használt tárgyak díszítő motívumait viselik, de sokat tesz ezek egyediségéhez a bőr megfestése, amelynek Lévai nagy szakértője. Az általa készített tárgyak értékét emeli, hogy néhány termékét a magyarországi Hagyományok Házának népművészettel foglalkozó osztálya is elismeri.
Ha ajándékot keres, vagy saját részre szeretne egy igazán egyedi terméket, Lévai József által hagyományos technikákkal

Nevem, Gázsa Tünde. Egri szülötte vagyok. Tanulmányaimat az Egri Általános Iskolában kezdtem, majd a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban folytattam. Érettségi után a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz-magyar nyelv és irodalom szakja mellett tettem le voksomat. Időközben tanulmányaimat kiegészítettem egy könyvtár szakkal. Magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát a Nyíregyházi Egyetemen szereztem.  Diplomamunkám alapja Egri szülötte Csűry Bálint élete és munkássága volt.

2009 óta magyar nyelv és irodalom szakos tanárként dolgozom, amiből három iskolai évet az Egri Csűry Bálint Általános Iskola falain belül tölthettem. Munkán nem csupán hivatásom, hanem hobbim is egyben. Jelengeg három iskola magyar nyelv és irodalmom szakos tanára vagyok. Soha nem éreztem, hogy teher lenne az, hogy ingáznom kell. Szívesen vállalom ezt a feladatot. A gyermekek közelsége, nyelvünk szeretete erőt ad a mindennapokban. Az oktatás mellett mindig kiemelt helyet foglal el életemben kultúránk megismertetése, megszerettetése, hagyományaink, hitünk ápolása.  Amennyiben időm engedi szívesen besegítek ott ahol szükség van rám, egyházi és világi berkekben egyaránt.

Még mielőtt megfogalmazódott volna a Hagyományőrző Egyesület megalapításának gondolata, egy maroknyi ember úgy gondolta, hogy szükség van olyan tevékenységek elindítására, melyeknek elsősorban közösségteremtő ereje van, valamint kapcsolódnak a hagyományok és szokások megőrzéséhez, és jó alapot szolgálnak a népzene, néptánc, népdal továbbörökítéséhez a fiatalabb korosztályok számára. Már 2014–ben, a hadadi Néptánc- és kézműves tábor hatására néptáncoktatást hirdettek Sárközújlakon és Avasújvárosban (Románia- Szatmár megye északkeleti részén fekvő települések), melyre nagy számban jelentkeztek kisiskolás és nagyobb gyerekek. 2015 őszén táncházakat is szerveztek, ahova a szomszédos települések néptánckedvelői is eljöttek, majd ezen alkalmakat összekötötték olyan szokások felelevenítésével, mint a Márton-nap és a májusfa-állítás. Megmozgatta a helyi közösségeket a Karácsonyváró hagyományőrző délután, illetve a Gyermeknap szórakoztató játékos tevékenységei. 2017 nyarán megszervezték a megyei szintű XXI. Néptánc- és kézműves tábort. Ettől az évtől Avasújváros lett a tábor új helyszíne.

Ezen programok arra sarkalltak, hogy létrejöjjön 2017 decemberében a Hagyományőrző Egyesület, melynek fő célkitűzései között szerepel a magyar nyelvterület népzene és néptánc hagyományainak megismerése, megismertetése és bemutatása, illetve folklórhagyományaink gyűjtése, kutatása.

A közösségi élet és a táncpróbák során központi helyet foglal el a szociális és etikai nevelés, a személyiség, az állóképesség és a mozgáskultúra fejlesztése is. Emellett a közművelődés, az iskolán kívüli fiatal és felnőttkori tanulás és minden korosztály számára értékes szabadidő eltöltés lehetőségének megteremtése is fontos.

Jelen időben, az egyesület folytatni szeretné megkezdett kezdeményezéseit, mellyel a helyi és a közelben fekvő települések közösségeit próbálja összefogni, nagy hangsúlyt fektetve a gyerekekkel való rendszeres munkára, a még élő népszokások, népdalok felkutatására és gyűjtésére, néptáncos, népdalos alkalmak szervezésére, mely elérhető minden korosztály számára.

2005-ben megszületik az igény arra, hogy kicsi gyermekeink számára lehetőséget teremtsünk a népi hagyományokkal való találkozásra. De mi is az a népi hagyomány? Elképzelésünk szerint mindaz a szerves tudás és műveltség a világról, ami apáról fiúra, anyákról lányaikra öröklődött évszázadokon, ezredeken keresztül, s az ember boldogulását segítette egykor, egy természetközeli, emberi világban.

A 2006-os hivatalos bejegyzést követően a Partiumi Magyar Napokon mutatkoztunk be: kézműves vásárt, mesterségbemutatókat, kézműves foglalkozásokat szerveztünk, így született meg a Partiumi Mesterségek Utcája. Ezt követően vállaltuk fel ünnepi vásáraink rendszeres megszervezését. Mindeközben hagyományőrző kézműves foglalkozásokat tartottunk iskolákban, óvodákban, táborokban, vidéken és városon, különböző rendezvényeken.

A Fonóház

Régi álmunk volt egy állandó hely, az ún. Fonó-Ház létrehozása, mert úgy gondoljuk, hogy napjainkban is szükség van egy olyan, a XX. század elején még működő fonókhoz hasonló közösségformáló térre, ahol a közös tevékenységeken keresztül alkalom nyílik megismerni gyökereinket, az alkotás örömét, néphagyományaink aktualitását. Ez a közösségi tér 2010-ben született meg és működik napjainkban is, rendszeres műhelyekkel és színes programokkal.

Tanulóévek sok munkával

2015-2020

A következő években az elvetett mag kicsírázott, szárba szökkent, sőt, terebélyes fává cseperedett, tengernyi virággal. A Fonó-Ház – és maga az Aranykapu – növekedett, fejlődött, programjaink egyre bővültek, színesedtek. Házunk táján zajlott az élet: egymást követően nyíltak újabb és újabb műhelyek (népzenei, képzőművészeti ill. kézműves, népmesés), táborok követtek táborokat s alkotó heteket a nyári időszakban, mindeközben sorra jártuk Erdély neves fesztiváljait, kézműves bemutatókkal, népi játszókerttel, gyerekek-foglalkozásokkal, vendégül láttunk kézműves mestereket, előadókat, kiállításokat szerveztünk, s nem utolsó sorban ismét felkerekedtünk, hogy mi, oktatók is tovább bővítsük ismereteink tárházát a kézművesség és a magyar műveltség területén.

Úgy éreztük, hogy a lelkesedésünknek, lendületünknek semmi sem szabhat határt… legfeljebb a hely adottságai, hiszen ötleteink tárháza több izgalmas dolgot is rejt még, ezek megvalósításához azonban egy tágasabb, fejlődőképes székhelyre lenne szükségünk, amely hosszútávú otthont biztosíthat a Fonó-Ház közösségformáló programjainak.

Ennek érdekében egy közösségi összefogást kezdeményeztünk…

A jelen …

MÓDSZEREINK

Programjaink elsődleges célja a hagyományok és a természet iránti gyermekkori fogékonyság megalapozása, múltunk értékeinek, szerves magyar műveltségünknek átörökítése, éltetése.

Néphagyományőrző tevékenységeinket egy jól felépített, évszázadokon át bevált rendszer, nevezetesen az évkör jeles napjai, ünnepei szerint csoportosítjuk, mely az egyes tevékenységeket tartalmilag és időrendileg egységes keretbe foglalja, áttekinthetővé teszi. A néphagyomány azokat a napokat tartja jeles napoknak, amelyek valamilyen hozzájuk kötődő szokás vagy hiedelem miatt kiemelkednek a mindennapok életéből. Így tehát az évkör legfontosabb ünnepeit, jeles napjait – a kalendáriumot – körbejárva szeretnénk végigkísérni, feleleveníteni a természetközelben élő emberek ősi szokásrendszerét, legfontosabb tevékenységeit, ezzel visszaadva a mai kor gyermekeinek egy szeletet a régi idők emberének a világ rendjére vonatkozó természetes tudásából.

Fontosnak tartjuk a még élő hagyományok tanulmányozását, kutatását, átemelését mindennapjainkba, idős, vidéken élő emberek tárgyi és szellemi tudásának feltérképezését és átadását a következő generációk számára.

Ugyanakkor azt is szem előtt tartjuk, hogy a foglalkozásainkon résztvevő gyerekek megtapasztalják a világ dolgainak ok-okozati összefüggését, ezáltal érthetőbbé válik a természet rendje, működése, az, hogy miből mi lesz: hogyan lesz a búzamagból kenyér, kenderből vászon, stb.

Küldetésünk

Meggyőződésünk, hogy a néphagyományőrző, természetközeli szellemben nevelt gyermek érzelmileg gazdagabbá, fogékonyabbá válik, megismeri a múlt értékeivel, a környezettel szembeni felelősséget.  A hiteles hagyományápolásnak alapvető feltétele a tapasztalat útján történő ismeretszerzés, a cselekvéssel történő, élmény alapú megtapasztalás. Épp ezért tartjuk fontosnak, hogy a gyermekeknek egy érzelmileg-szellemileg különösen fogékony időszakában (6-14 évesen) lehetőségük legyen a magyar népi kultúra szellemi, tárgyi örökségét testközelből megtapasztalni, újraértelmezni és személyesen is részese lenni az alkotásnak, különös tekintettel a városi környezetben nevelkedő gyermekekre.