A magyar határig elnyúló krasznaközi község Szatmárnémetitől 12 km-re nyugatra található, a DN 19, majd a DJ 60-as út mentén, a Szamos folyó bal partján. Három település alkotja a közigazgatási egységet, melyhez hozzá tartozik a községközponton, Vetésen kívül Óvári (Oar) és Újtelep (Decebal). A Romániában lezajlott legutóbbi népszámláláskor ennek a községnek 4475 lakosa volt. Nemzetiségi összetételét tekintve 48,78%-a románnak vallotta magát, 45,81% magyarnak, de ezen kívül jelentős roma (2,59%) és ukrán (2,56%) közösség él a községben. Ez utóbbi nemzetiséget figyelembe véve a községek közül Szatmár megyében a harmadik legnépesebb ukrán közösség Vetés községben él.
Vetés falu első említése 1238-ból való. A tatárjáráskor elpusztult, majd később újra települt. A Kaplony nembeli Vetési (Wethéssy) család birtokolta évszázadokon át, időközben a település többek között a leányági örökösödés miatt is számos birtokost nyert az említett család mellett. A szatmári vár közelsége miatt nagyon sok támadásban volt része, törökök, tatárok, lengyelek, a német várőrség pusztításától szenvedett, emellett pedig járványok is tizedelték lakosságát. Vetés település nevét a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc egyik eseményével kapcsolatban is említik. Rákóczi itteni táborából bocsátotta ki az ún. „vetési pátenst” 1703 augusztus 28-án, mely a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és azok családjait mentesítette minden földesúri szolgáltatás és közteher alól.
A 18. század második felétől a lassú fejlődés időszaka következett, melyet aztán a világháborúk eseményei zavartak meg, jelenleg lakosainak száma 1834 fő.
Az elmúlt időket idézi református temploma, melyet 1460-ban építtetett Vetési (Wethéssy) Albert (1410?-1486?) veszprémi püspök, diplomata, kinek címere az épület déli falán található. A gótikus stílusban épült egyhajós templomhoz a tornyot később toldották. A falu másik temploma, az ortodox vallás híveit szolgáló, 1911-ben épült. A római katolikus istenházát 1960-ban építették, búcsúja Sarlós Boldogasszony napján van. A még romos állapotában is látványos Szerdahelyi kúria (1867-ben épült) hívja fel magára a figyelmet a településen.
A község gazdasági életét tekintve a megyeszékhely közelsége több nagybefektetőt is vonzott, egy ipari park is működik a közigazgatási egységben. Azon kevés falusi település közé tartozik, ahol gyakorlatilag nem létezik munkanélküliség. A nagyobb ipari létesítmények mellett kisebb kereskedelmi egységek is működnek a község településein, és mezőgazdasági termelés is folyik.
Kikapcsolódási lehetőségeket is nyújt, kisebb halastavai és a Szamos kitűnő horgászati célpont.

2011 márciusában alakult a Szárazberki Hármashatár Egyesület — egyfajta kényszerből, ugyanis akkor vezették be, hogy a legelő bérlését és karbantartását a gazdák helyett egyesületeknek kell végezniük, ugyanakkor a területalapú támogatásokat is csak azok hívhatják le a Mezőgazdasági Kifizetéseket Felügyelő Ügynökségtől.

Egyesületünk működési szabályzata alapján nemcsak mezőgazdasági, hanem kulturális, hagyományőrző, rendezvényszervező és pályázatíró feladatokat is felvállal. 2012-ben ismertük meg a Zajtai Vitéz Gaál Lajos Egyesület vezetőségét, amelynek tagjai már tapasztalt színjátszók és néptáncosok voltak. Külhoni kulturális egyesületet kerestek határon átívelő pályázat megvalósítása okán, melynek célja a kultúrák megismerése és műsorok/előadások kölcsönös bemutatása. Mindezekben Lengyel Anikó sándorhomoki származású, Zajtán letelepedett, magyar irodalom szakos tanárnő volt a közvetítőnk. Első lépésként megalakult a népdalkör, amelybe javarészt a református egyházközség kórusának tagjai jelentkeztek. Lelkesen készültünk heti rendszerességgel, s az eredménye 2013-ban lett meg, amikor Zajtán a hazatérés napján 36 szárazberki zengte a szebbnél szebb hazafias dalokat és kórusműveket. A siker élménye áthatotta mindannyiunk lelkét, és a következő hetekben még lelkesebben próbáltunk. Ihletet kapva a zajtai néptáncosoktól fiataljaink is kedvet kaptak. Kiderült, hogy ez is a zsigerekben van: néptánc, ének, szavalat vagy színjátszás nem fog ki a szárazberkieken, hiszen van kikre építkezni. Ezeket az adottságokat hamar felismerte Ilonczai Zsombor lelkipásztor, és alkalomról alkalomra merészebbnél merészebb előadásokat és többszólamú énekeket gyakoroltak és gyakorolnak rendületlenül a hagyományőrzők, míg a néptáncoktatást Kása Zsolt és Kása Melinda vállalták, illetve második éve ifj. Szarvas Károly.

Működésünk anyagi fedezetét megalapozza a pályázatok írása (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Csoóri Sándor Program, Nemzeti Együttműködési Alap, Communitas Alapítvány), önkormányzati támogatás, jövedelemadók felajánlása, önkéntes pénzbeli támogatások, tagsági díjak.

A Mikolai “Gellért Sándor” Gimnázium egy olyan oktatási egység, ahol az oktatás minden szintjén két nyelven, románul és magyarul folyik az oktatás. Az iskola 135 óvodás (3-6 éves) és 380 diák (6-14 éves) számára biztosít oktatást, akik Mikolából érkeznek.
A „Gellért Sándor” Mikolai Gimnázium az oktató-nevelő tevékenység minőségével, az oktatói munka eredményével, az országos vizsgák letételében tükröződik a közösségben. Iskolánk intézményén belül biztosított a klasszikus didaktika harmonikus ötvözése a modern interaktív-részvételes, tanulóközpontú didaktikával. Az IT laborokban a hallgatók beavatást kapnak az információs technológia használatába és elsajátításába. Ennek az oktatási intézménynek a vezetése állandóan aggályos a tárgyi adottságok gyarapítása, a munkakomfort javítása állami költségvetési, helyi források, szponzorok, adományok révén. Intézményünkben az oktatói kar teljesítményét professzionalizmus, módszeres és didaktikai készség, elhivatottság és humanizmus jellemezheti. A tantestület bevonása az iskolai szinten szervezett képzések minden formájába, CCD, ISJ, szintén biztos bizonyítéka az iskolai oktatási és vezetői tevékenység minőségének.
Tanulóink ​​képzését, oktatását különféle tanórán kívüli, minden iskolai szinten szervezett foglalkozások folytatják, nagyszámú pedagógus és diák képzésével. Jelenleg az iskola és képviselői szemtanúi az aktív munkaerő külföldre vándorlás jelenségének, amely a család egységét, az iskolával való kapcsolatát érinti, a tanulók osztályaiból motiválatlan hiányzást, befejezetlen iskolai helyzeteket generál, javítások, kihagyások és ismétlések. Az iskola tanácsadóin keresztül támogatja ezeket a gyerekeket, amennyire csak lehetséges, csökkenti a pusztító következményeket a tanulókra, a szülőkre, az iskolára és a közösségre tekintettel.

A környezetvédelem a konzervativizmus egyik alapismérve, hiszen elsősorban a hagyományőrző emberek számára érték a környezet megóvása. Elsősorban hulladékfeldolgozással foglalkozom. Célom a nagyipari varrodáknak a „zero waste” technológiára történő átnevelése, vagyis az, hogy semmi ne menjen kárba. A szemétnek értékké való átalakítása során kreatív egyedi darabokat hozunk létre.

A nagy varrodáktól kapott hulladékanyagból saját tervezésű táskákat gyártunk, amelyek díszítése magyar népi motívumokat is tartalmaz. De vannak kínálatunkban gyerekszobához kellékek, tárolók, párnák, gyermekjátékok és egyedi rendelésre készítünk kreatív reklámtárgyakat is.

Városunk, Szatmárnémeti, Románia északnyugati részén, a Szamos folyó két partján fekszik. A XI. században alapították. Kezdetben, mint két külön település fejlődött. Németi a Szamos jobb partján, Szatmár a bal partján. 1230-ban II. András magyar királytól mindkettő Szabad Királyi Város kiváltságlevelet kapott. A két város 1712-ben egyesült.

A város lakossága ma meghaladja a 140 ezret, körülbelül fele-fele arányban lakják magyarok es románok.

Feltételezések szerint már a XII. században volt a városnak monostori iskolája, 1547-tól református, 1630-tól római katolikus kollégiuma, 1804-tól római katolikus papképezdéje, 1856-tól tanitóképzője, 1906-tól kereskedelmi és ipari felsőiskolája, 1919-tól román nyelvű fiú-és leánygimnáziumai.

10-ES  SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Iskolánk 1962-ben épült.

1965 – 1968 között épült hozzá a sportterem.

1990 – ben az iskola épületét felújították.

Egyedi az iskola előtti gondozott park.

Minden rendelkezésünkre álló eszközzel, munkaerővel arra törekszünk, hogy gyermekeink a legkiválóbb oktatásban részesüljenek.

Eredményeink, országos és nemzetközi szinten is megmutatkoznak.

Diákjaink a legjobb iskolákban és egyetemeken folytatják tanulmányaikat.

Jelenleg  két nyelven folyik az oktatás : roman és magyar .

Könyvtárunkban 12000 könyv található.

A díszterem ad otthont a gyermekelőadásoknak, kultúrális vetélkedőknek. A sportterem, a sportpálya különböző sportolási lehetőséget nyújt: labdarúgás, kosárlada, sakk, íjjászat stb.

2023-ban a   Rákóczi Ferenc Általános Iskola vadonatúj, díszteremmel, informatika laborral és könyvtárral felszerelt épületszárnnyal bővült.

Pusztadaróci Hagyományörző Egyesület fő célja a kulturális tevékenység,néptánc,népzene,népdal közösségformáló és összetartó erejének megőrzése,ápolása,minnél szélesebb rétegekkel való megismertetése.

Az egyesületet 2013-ban jegyezték be, de az aktív munka 2017-ben indult el, azóta pedig töretlen sikerrel működnek, mára már közel 60 fiata vesz részt rendszeresen a próbákon és a különböző fellépéseken.

Ami a saját szrevezésű rendezvényeket illeti, rendszeresen szerveznek farsangi mulatságot, vándortáncházat, kultúrális családi napokat, szüreti Szekeres felvonulást, katona bált, stb.

Ezeken a rendezvényeken az egyesületi tagok bemutathatták népdal, néptánc és citeratudásukat, amely nagyon ösztönzően hatott a pusztadaróci közösségre, hiszen folyamatosan csatlakoznak a fialtalok az egyesület hagyományőrző csoportjaihoz.

Mára a Pünkösdirózsák Néptánccsoportnak 43 tagja van, a Vadrózsák citeracsoportba 10-en járnak, míg a Pusztadaróci Rózsák népdalcsoportot 9 fő alkotja. Helyenként Vannak átfedések, hiszen Vannak olyan fiatalok, akik mindhárom csopotnak tagja.

Nem csak saját rendezésű eseményeken vesznek részt az egyesület tagjai, de számos meghívásnak is eleget tesznek, fellépnek a Párciumi Magyar Napokon, oktató jellegű táborokban is részt vesznek, de különböző események társszervezőiként is számon tarthatjuk őket.

Az első információ erről a településről 1216-ból származik. András király adománylevélben a mai Mikola nevet viselő földet különleges érdemekért Merk grófnak adja.

András király adománylevélben a mai Mikola nevet viselő földet különleges érdemekért Merk grófnak adja.

1456-ban, V. László uralkodása idején tervezték meg ennek a földnek a címerét.
Mikola András 1657-ben öntött egy harangot, amelyen családja címere látható, amely ma is a helységbeli református templom tornyában áll.

E hely lakóit sem  nem kímélték a tatár sereg csatáinak forgatagától.
Később, 1897-ben ennek a helynek a gyermekei részesültek az első iskolában. Ezt népiskolának hívták, és a református egyház finanszírozta.

14 év után, 1911-ben jött létre az első állami iskola, amely a Református Iskolával párhuzamosan működött egészen 1948-ig, amikor az iskolareform minden más oktatási forma működését leállította.
Mikola község Szatmár megye északi részén, a várostól északra 13 km-re, a DJ 18-as úton található, vasúton is megközelíthető.

Szomszédos:

• északra Ukrajnával és Halmi községgel
• keletre Terebes és Egri községekkel
• délkeletre Botiz községgel
• délnyugat és nyugat Lázári községgel.

Magába foglalja a következő helységeket: Mikola, Új Berek, Új Mikola. Mikola városának első okirati tanúsítására 1216-ban került sor.Új Mikola eredetileg Mikola községhez tartozott, az 1950-es években vált külön helységgé.

Turisztikai látványosságo:

Mikolai református templom

Új Berki  halászat.

A szatmárnémeti Gyermekpalota, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség által koordinált, az Országos Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztériumnak alárendelt, jogi személyiséggel rendelkező kapcsolódó egysége.A gyermekpaloták és -klubok tanórán kívüli tevékenységre specializálódott, jogi személyiséggel rendelkező állami oktatási egységek, amelyeken belül meghatározott nevelési akciók zajlanak, amelyek révén a tudás elmélyítése, szerteágazása, a készségek formálása, fejlesztése és gyakorlása a gyermek hivatásának és választásának megfelelően történik. és kihasználják a gyerekek szabadidejét azáltal, hogy bevonják őket oktatási projektekbe.

1952-ben alakult, és szerkezetében a következőket tartalmazza:  Tasnádi Gyermekklub,  Avasfelsőfalui Fekete Gyermekklub.

A gyerekek, szülők, tanárok és a közösség többi tagja számára  támogató struktúraként létezik.
A gyermekek oktatásáért, valamint  ösztönzésért vagyunk, hogy kibontakoztathassák saját képességeiket. Azon dolgozunk, hogy támogassuk és elősegítsük a nem formális oktatást, biztosítsuk az oktatási partnerséget és a közösség részvételét az oktatásban.

Lévai József sajátkezűleg készített termékei méltán viselhetik a Szatmári Termék védjegyet!
A középiskola befejezése után Lévai József két szatmári kézműves mestertől tanulta a szakmát: Tóth István cipészmestertől és Boras László bőrdíszművestől. Lévai 2000 óta a saját műhelyében dolgozik és készíti páratlan bőrből készült árucikkeit, dacolva a nagy üzletek jelenlétének egyre inkább érezhető hatásával. A mester sikerének titka, hogy folyamatosan új ötleteket valósít meg, a vásárlói pedig a legtöbb vásárban találkozhatnak vele és termékeivel.
Az általa megtervezett és létrehozott tárgyakban nagy harmóniában egyesülnek a geometriai formák és a hagyományos készítési mód. Nem létezik két ugyanolyan pénztárca vagy késtok, amelyik Lévai József műhelyében készült.
Az általa készített táskákat hagyományos, általában pásztorok által használt tárgyak díszítő motívumait viselik, de sokat tesz ezek egyediségéhez a bőr megfestése, amelynek Lévai nagy szakértője. Az általa készített tárgyak értékét emeli, hogy néhány termékét a magyarországi Hagyományok Házának népművészettel foglalkozó osztálya is elismeri.
Ha ajándékot keres, vagy saját részre szeretne egy igazán egyedi terméket, Lévai József által hagyományos technikákkal

Szatmár megye északkeleti szögletében közel a hármashatárhoz egy község két faluja, Kökényesd és Csedreg ikertestvérként éli mindennapi életét. A trianoni békediktátum után az addig rajtuk áthaladó országút zsákutcává vált. Északon és nyugaton a román-ukrán határ, délen a Túr-folyó mint természetes választóvonal zárta le a község határát, csak kelet felé maradt nyitva az út, az addigi járási székhely, Halmi irányába. Ez a bizonyos fokú zártság, a faluközösségek összetartó ereje, a vallási közelállóság nagyban hozzájárult a hit tisztaságának megőrzéséhez, a vallási és világi hagyományok továbbéléséhez, mint más alföldi  falvakban.

E két településről elsőként a váradi Regesrtrum tesz emlitést. Kökényesd 1274-ben terra Kukynus, mig Csedreg 1319-ben Chudruk néven jegyzik be. Kökényesd már az 1400-as évek közepén templomos hely volt, melyet a római katolikus templom ötszögű szentélyének ma is álló kétlépcsős támpillérei bizonyitnak.