Jánkmajtis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Jánk és Majtis községek egyesítésével keletkezett.
A település neve az oklevelekben 1252-ben tűnik fel először a Jánkkal határos Gerecsény nevű birtokrész említésekor, melyet a Sártiván-Vecse nemzetség poroszlai ága nyert a királytól, azonban azt II. Gyula, a nemzetség beleegyezésével 1253-ban a Gutkeled nemzetség-beli Tibának adta át.[3]
Az 1300-as évek elején birtokosa a Jánky család volt. 1315-ben a Barsa (Borsa) nemzetségbeliek birtoka. 1316-ban Károly Róbert a Borsa nemzetség tagjait birtokuktól hűtlenség miatt megfosztotta, és a birtokot Tamás beregi ispánnak adományozta. Az 1300-as évek végén a Jánky család birtoka, akiktől Zsigmond király 1387-ben elvette és a Garayaknak adta. Garai Miklós nádor azonban birtokrészét a váradi káptalannak adta. 1320-as évek végén a Majtisy családé.
A 15. század közepén több család, a Rosályi Kún, a Várday, és a Majtisy családok is birtokosok itt. 1521-ben a Várdayaké és a váradi káptalané fele-fele arányban. Az 1600–1700-as években a Lónyay család a település birtokosa, majd az 1700-as évek végén a Barkóczyaké lett.
A községben többször tartottak megyegyűlést: 1669-ben és 1719-ben. Az 1800-as évek közepén a Barkóczyak Jánky uradalmához tartozott, több településsel együtt, majd 1945-ig a Hadik-Barkóczy család volt birtokosa.
Majtis 1380-ban szerepelt először az írásokban, ekkori birtokosa a Maytisy család. A 17. század közepétől 1696-ig a szatmári várhoz tartozott, majd Vajai Vay Lászlóé. A Szamos gyakran elöntötte a települést, utoljára 1970-ben. 1905 tavaszán az egész község leégett.
Jánk és Majtis 1950-ben egyesült.
