Kisar község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.
Ar nevét az oklevelekben 1374-ben említik először, mint a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey család-beliek birtokát.
1374-ben még csak egyetlen Ar nevű település volt ismert, s ebből alakulhatott ki, s vált ketté a település Nagyarra és Kisar-ra, mivel a falu 1393-ban már Kysar néven szerepelt az oklevelekben. A 1387-ig a Matucsinayak birtoka volt, de ekkor hűtlenségbe estek, s birtokaikat a Rosályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták. 1391-ben a Szántai Petőfiek részét a Báthoryak örökölték, s a későbbi időkben is nagyrészt Báthori-család tagjainak birtoka volt, utánuk a Bethlenek, majd a Rákócziak örökölték. A török időkben a falu sokat szenvedett. 1565-ben a faluban és környékén csata folyt. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg, s az 1900-as évek közepéig végig a Károlyi családé maradt. A fenti birtokosok mellett a Drágffyak is szereztek benne részt.





