Méhtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.
A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén 1972-73-ban értékes, a Körös-kultúrához tartozó Európában egyedülálló kőkori leletek kerültek napvilágra, s tették ismertté Méhtelek nevét.
Méhtelek nevét az oklevelek 1344-ben említik először, nevét ekkor Melteluk, Meltelek (Mélytelek) -nek írták.
A falu a Gutkeled nemzetség birtokai közül való.
Az 1400-as években a Báthori-család volt birtokosa, majd hosszú ideig a Rozsályi Uradalom birtokai közé tartozott.
1620-ban Bethlen Gábor Szentpáli Zsigmondnak adományozta a települést, akitől később újra a Rozsályi uradalomhoz került.
A 18–19. században több tulajdonosa volt, így a Maróthi, Becsky, gróf Teleki és Eötvös családok is birtokosai voltak.
1847-ből fennmaradt népszámlálási adatok alapján 368 lakosa volt a településnek.
1870-ről feljegyzett adatok alapján ekkor nagy tűzvész pusztított a településen.
1911–1913 közötti időkről valaki feljegyezte, hogy Méhteleken 370 református és 192 egyéb vallású lakos élt itt.
