Pusztadaróc

Pusztadaróc (románul: Dorolț) falu Romániában, Szatmár megyében, Pusztadaróc község központja. Szatmár megye keleti részén, Szatmárnémetitől északkeletre a román-magyar határ közelében található.

Pusztadaróc nevét 1220-ban említette először oklevél egy perrel kapcsolatban, Drancy (Draucy) formában, mikor többek között a daróci várnépeket; köztük Krasznát, Kötönyt és Visatát is megemlítik.

1262-ből való a telepítés újabb említése, ekkor Szirmai adatai szerint az elhagyott királyi darócok földjét V. István ifjabb király a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Mihály fia Aladár ispánnak ajándékozta.

1314-ben Atya, Pócsa és Kosmota határjárásakor tűnik fel ismét, amikor a falu melletti Németiből Beregszászra vivő utat is megemlítik.

1320-ban a Gutkeled nemzetségbeli Daróci István fia János és annak László nevű fiának birtoka és Pete szomszédja volt.

1323-ban Károly Róbert király oklevele említi, Lázárt, a település tatárjárás utáni első birtokosát. Tőle származik a Bábonyi és Váraljai család, tőlük pedig a Daróczy, Csernavoday és Surányi családok.

1462-ig a település birtokosa a Lázár Daróczy család volt, ennek magvaszakadtával, 1462 után Nádasdy János, Drágfi Miklós és Szállási Erdélyi Péter kaptak rá királyi adományt.

1469-ben Csernavoday Egyed és Domokos foglalják el.

1493-ban Csernavoday Egyed itteni részbirtokát Matucsinay Miklósnak zálogosította el 400 arany forintért.

A 15. században a település nagy része a Derecsényi család tagjaié volt.

1526-ban a falut Derecsényi Péter és Pál kapták meg, de kisebb részeket kapott itt a Tárkányi, Ormós, Thegzes és Wethéssy család is.

1651-ben a Kállay lányok és Csalay László, 1652-ben Lónyay Zsigmond is birtokosok itt, 1687-ben báró Károlyi László is kap itt részbirtokot.

Az 1700-as években a Károlyiaké, a század végén pedig a gróf Barkóczy, Kanizsay, Nagy, Patay és Becsky családok.

A 20. század elején Jékey Ilona és Nagy László leszármazottaié.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.

1910-ben 500 magyar lakosa volt, ebből 78 római katolikus, 159 görögkatolikus, 229 református volt.