Az oktatásügy a reformáció után is egyházi feladat maradt. A 13-14. században Szatmár vármegyében keletkezett egyházak mellett iskolák alakultak. A reformáció idején megalakultak az első elemi iskolák, amelyekben papok tanítottak.
Egri 1592-ben , tehát már areformáció századának végén „ iskolás” egyház volt, legnagyobb részben papok tanítottak.
A 18. század végén és a 19. század elején a tanítói pálya önálló értelmiségi foglalkozássá válik. Egriben meglehetősen későn jegyezték az első „rektort”, Nagy Sándor csaholci ifjú személyében, aki 1776-ban lett rektor Egriben, „ mert azelőtt a Prédikátor vitte azt a hivatalt”.

Kádár János 1839-1915 között élt. Mátészalkán született, Egribe 1861. június 16-án jött kántortanítónak, megalakította az Ekorus Egyházi Énekkart 29 taggal. 1905-ben nyugalomba vonult, itt halt meg 1915. április 1-én. 1900-ban az egyház felállította a második iskolát és meghívták Kádár János fiát, Kádár Károlyt , akinek tanítói és teológusi oklevele volt. Kádár János nyugalomba vonulása után a kántortanítói állást Biky Sándorra bízták.
Az 1820-as és 1830-as években az egyház sokat foglalkozik az ikola építésének szükségességével. Az egyház a birtokosságtól kérte és várja a támogatást, azonan ők nem hajlandóak adományozni, így a haszonbérből nyert 1300 vfrt-ból és némi pótlásból építi fel az egyház a tanítói lakást és az iskolát.
1867 után, báró Eötvös József miniszter idején Magyarországon fellendül az oktatás, 1868-ban megjelenik a népoktatási törvény. Sürgetik minden helységben a gyermekek szorgos iskoláztatását, az iskolaépületek jó karbantartását, a tantermek felszerelését, az ismétlő iskola beállítását.
Csűry Bálint elemi iskolai éveit 1890-1897 között töltötte Egriben. Az 1897. év június 27. napján tartott közvizsgán megjelent Csűry Bálint, jelesre vizsgázik, magaviselete példásnak bizonyult. Tanulmányait a Szatmárnémeti Református Főgimnáziumában folytatja a 20. század első éveiben.
A régi iskola épülete az utca közepén, a templom előtti téren volt és szinte használhatatlanná vált. Emiatt az egyház iskoláját egy bérelt helyiségben kénytelenek elhelyezni. Valószínű, hogy az évtizedek óta lebontott két iskolaépület volt a jelenlegi, felújított iskola elődje, amely terület a református egyház tulajdona volt és maradt.
A több évszázadot átvészelt egyházi iskolát 1948-ban államosították. Az egyház és annak vezetői tovább már nem szólhattak bele az oktatás szervezésébe. A templom szomszédságába lévő két épületet lebontották. A jelenlegi iskola a ’60-as években épült a régi kultúrotthon helyén. Egy ideig az iskolával szembeni épületben volt az óvoda és egy-két alsótagozat.
Abban az időszakban, amíg a jelenlegi iskola emeleti résszel bővül, az V-VIII osztályos oktatás a jelenlegi polgármesteri hivatal emeleti részén kapott helyet.
Azonban 2016. szeptemberében sikerült visszaköltüztetni az iskolát, annak kijelölt helyére, ahol jelenleg is zajlik az oktatás.
Az óvodai oktatás napközis foglalkozással bővült. Az iskola udvara korszerű műfüves focipályával és egy ovifocipályával lett felszerelve, valamint Csűry Bálint mellszobra ékesíti az iskola főbejáratát.
Éredekesség:
Csűry Bálint emlékére, 2020 februárjától emlékversenyt hírdettek, amely nemzetközivé nőtte ki magát. A világjárvány azonban ennek hamar véget vetett, egyenlőre azóta szünetel.
Az Egrihez tartózó Gombáspuszta, valamint Új-Egri települések iskoláiban, román nyelvű oktatás zajlik. Mindkét iskola fel lett újítva. Az Új-Egriben lévő iskola egy teljesen új épületszárnyat kap, amelyben a tantermek mellett egy diszterem is lesz.




















