A Szatmárnémetitől északkeletre fekvő település első írásos említése a 14. századból való, bár történészek szerint ennél jóval korábbi s nevét a Nagyéger patakról kapta. Az Egry család ősi, névadó birtoka, mely az 1300-as évektől a 19. századig birtokolta folyamatosan a települést. Egry László és János 1366-ban elzálogosították tulajdonukat a Vasváry családnak, erőszakkal csakhamar visszaszerezték azt, amiért a király előtt kellett számot adniuk cselekedetükről. Egri birtoklásáért örökös tulajdonviták folytak a középkor folyamán, határát a korabeli szokásjog szerint 1374-ben megjáratták.
Egriben már a reformáció hajnalán híres pap hirdeti az igét. 1569-ben Kereki János a prédikátor. Felkészült, tudományosan képzett pap lehetett, mert 1569-ben ő is egyike volt annak kilenc lelkipásztornak, akik 1569-ben, Nagyváradon, János Zsigmond jelenlétében hitvitát folytattak az unitárius Blandrata György és Dávid Ferenc ellen. 1822-ben Egriben volt az a nevezetes gyűlés, amely a Szatmár vármegyei református egyházmegyék területét rendezte.
Az egri templom a középkori forrásokban nem jelenik meg, de 1955-ben épített neogótikus tornyától és modern kialakítású koronázó párkányától eltekintve középkori jegyeket mutat, műrészletei faragott kőből vannak. A középkorban a templom bejárata a nyugati oldalon állhatott, eredeti formáját azonban nem ismerjük. A hajó déli falát csúcsíves, rézsűs bélletű, kétosztatú ablakok törik át. A szentély déli falán két ugyanolyan, félkörívben záródó, záradékukban kör alakú mérművel ellátott ablak nyílik.
A síkmennyezetes hajót és a szentélyt csúcsíves diadalív választja el egymástól. A szentélyben sem szentségtartó, sem sekrestyeajtó, sem ülőfülke nyomait nem láthatók jelenleg, egyedül a kúp formájú konzolokról induló bordás csillagboltozat őrzi eredeti formáját. Ezeket hajdan talán címerpajzsok díszíthették. A szentélyboltozat érdekessége, hogy azokon a sarkokban, ahonnan több borda is indul, azok más-más magasságban válnak ki az oszlopok felületéről. A szentély északkeleti oldalán levő támok az északi falra merőlegesek, s mivel innen a lábazat is hiányzik, nyílvánvaló, hogy korábban sekrestye állt ezen a helyen.
Bóricz bán hatalmas birtokra, vagyonra tett szert ebben az időben Aranyosmeggyesen és környékén, hitvese Báthori-lány vot, aki a családi birtok területén 1420-1460 között, fogadalomból építtetett hét templomot. A hét templom egyike Egriben épült, a többiek Szárazberken, Sándorhomokon, Sárközön, Sárközújlakon, Hamiban és Dabolcon.
