Halmi község, Ugocea megye központja, Szatmárnémetitől 32 km-re, a DN19-es úton található, vasúti kapcsolattal is rendelkezik a megyeszékhellyel. Az ukrán határon található, a megye egyetlen nemzetközi közúti és vasúti átkelőhelye a román-ukrán határon. Fizikai-földrajzi szempontból az Ugocsai-síkságon, az egykori egri mocsár területén található, a község közigazgatási területét a Tur folyó is érinti. Halmi városát 1217-ben dokumentálja a Regestrum Varadiense nevű dokumentum. A 13. században a Káta törzs birtokközpontja volt, a 15. században már oppidumként említik. Nagyobb területek a Surányi, Bornemissza, Perényi és Rátonyi családok, valamint több kisnemes birtokában voltak. A 16. században a város közelében vár állt az egri mocsárban, királyi engedély nélkül. 1548-ban a Surányi család pert indított az építtető ellen, akiknek sikerült visszaszerezniük a területet, és a várat lerombolták. A 19. századtól kezdve nagyszámú izraelita közösség telepedett meg a községben, a hozzá tartozó 1000 főt meghaladó létszám meghatározó elemmé vált a település életében. Az 1944-es deportálások után a közösség szinte teljesen megszűnt, a 2002-es népszámlálás nem regisztrált zsidó lakost. A 4767 lakos 55,8%-a románnak, 41,55%-a magyarnak, 2,41%-a romának vallotta magát, de még mindig csekély számban élnek németek és ukránok. 2005-ben megváltozott a község közigazgatási területe, Porumbeşti és Cidreag külön községet alkotott, Halmeu, Băbeşti, Dobolţ, Halmeu Vii és Mesteacăn helységek a régi közigazgatási egységben maradtak. A község faluközpontjának arculatát a református templom, a település legrégebbi épülete uralja. A római katolikus templom 1829-1834 között épült Hám János püspök alapítására, de a földrengés is megsemmisült, majd újjáépítették. A templomot Szent József tiszteletére szentelték. Az ortodox templom 1913-ban épült, eredetileg kápolnaként funkcionált, 1985-ben alakították át jelenlegi formáját. Halmi község a „Tur folyó” természetvédelmi terület része. A település legfontosabb bevételi forrása a mezőgazdaság és különösen az eperkultúra, amely országszerte híressé tette a községet. Az ország epertermelésének felét Szatmár megye adja, a megyén belül Halmeul a legismertebb termelő község. Itt található az Epertermelők Szövetségének központja is. Szintén figyelemre méltó a szőlőkultúra, a halmi borok megyei és országos szinten is híresek.
