Kishódos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. A megye és az Észak-Alföld legkisebb népességű települése.
Kishodós neve először a Váradi Regestrumban – egy tüzesvaspróba kapcsán – tűnt fel; nevét már a 15. században is mai alakjában írták.
Az egykori Túr menti összefüggő erdőterületen Hodos valószínűleg a 13. század folyamán keletkezett. A 14. század első felében a Gutkeled nemzetség Tiba-ága észak-szatmári uradalmának a része. A 15. században Kis- és Nagyhódos már két önálló település: míg az utóbbi a Gutkeled-nembeli Gacsályi-rokonság birtoka, Kishódos a Drágffyaké.[4] Valószínűleg ők végezték a falu benépesítését is.[5]
1486-ban Bélteki Drágffy Bertalan a falut a tisztabereki pálos remetéknek ajándékozta.
1592-ben az egész birtokot Károlyi Mihály kapta meg. Az 1600-as években a királyi kamaráé volt, s a szatmári várhoz tartozott.
A 18. században és a 19. század elején kamarai birtok, s a tiszaújlaki provizorátushoz tartozott. Ekkor a Berenczei Kováts család szerezte meg, és még a 20. század elején is az övék volt.




