Author Archives: boti

Hirip

Hirip település Romániában, Szatmár megyében. Hirip nevét (amely a vargánya vagy úrigomba székely nevéből ered) 1393-ban említették először a korabeli oklevelek, már ekkor is mai nevén írták. A XV. században a bélteki uradalomhoz tartozó település a bélteki Drágfi család birtoka volt. 1406-ban a Witkayak kérésére történt határjáráskor egy oklevélben felsorolták a település középkori helyneveit is, említette például a Balkán folyó, Hydas Balkán, Zaraz Balkán, Hangyakastély helyneveket. Az 1424-ben történt osztozkodáskor…

Garbolc

Garbolc község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Garbolc nevével az oklevelekben 1344-ben találkozhatunk először, ekkor Garbolcz -nak írják. A település a Gutkeled nemzetség ősi birtoka, s így nagy része az e-nemzetségből származó Gacsályi-családé. Közülük való volt az az Elleus, aki 1344-ben határait megjáratta, s leiratta: e határjáró oklevélben említik Pylyske (Pölöske, Nagypeleske) felől Zomoga pataka, Eger vize, Sár és Garbolcz foka helyneveket. Garbolcot egy időre a Kusalyi Jakcs család tagjai szerezték meg, de…

Gacsály

Gacsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. A település és környéke már a bronzkorban is lakott volt, mivel határában bronzkori leletek is kerültek felszínre. Nevét írásos alakban 1263-ban találjuk először az oklevelekben. Német eredetű személynévből származik – Gottschall – jelentése: „Isten szolgája”. A 14. század elején már egyházát is említik. 1332-ben nevét Gachal-nak írták. A település egykor a Gutkeled nemzetség-beli Gacsályi családé volt. A 15. században a Kusalyi Jakcs és…

Fülesd

Fülesd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, szatmár megyei részén, Kölcse mellett található település. Fehérgyarmat 13,5 km, Tiszabecs, Túristvándi 12–12 km, Kölcse 4 km távolságra található. 1343-ban a Kölcseyek pusztájaként tartják számon. A falu nevét első ízben a cégény-monostori birtokösszeírás említi 1181-ben. Neve a Files (a régi magyar Füles jelentésű ) melléknévből keletkezett személynév, vagy a Filep, Fülöp személynév kicsinyítőképzős származéka lehet, amely a latin Philippus – ból származik. 1354-ben az…

Fertősalmás

Fertősalmás (ukránul Фертешолмаш (Fertesolmas / Fertešolmaš) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Fertősalmás nevét 1319-ben Almas néven említik először az oklevelek. A település egykor Ugocsa vármegyéhez tartozott. Mai Fertősalmás nevét a 18. századtól viseli. Birtokosai voltak egykor a Somody, Antal, Tegze, Tabák és a Török családok. 1910-ben 827 magyar lakosa volt, melyből 92 görögkatolikus, 611 református, 62 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Fehérgyarmat

Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járás székhelye. Fehérgyarmat a Szamoshát tradicionális központja, a Szamos keleti partján fekszik a járás nyugati részében. A települési hierarchia szerint Fehérgyarmat mezocentrumnak minősül, városkategória alapján kisváros, azonban megyei viszonylatban véve is középvárosként azonosítható (a megye 9. legnagyobb lélekszámú települése). A város megyei jelentőségét mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója a települést járásközpontként definiálja. Fehérgyarmat járási…

Egri

Egri (románul: Agriș) falu Romániában, Szatmár megyében. A 7. században a Tisza-alföldre szlávok települtek. Egri határát és környékét égererdők borították. Századokkal később, II. Géza (1141-1162) idejében is telepedtek le szlávok az addig csaknem lakatlan tájakon. Ilyen lehetett Egri környéke is. Termővé tették a földeket és falvakat teremtettek. A szlávok jelenlétére utalnak a Piskáros, Szomoga és Dobréhát helynevek. „A magyarság…

Dabolc

Dabolc, Halmi községhez tartozó falu. Halmitól északkeletre fekvő település Szatmár megyében. Dabolc nevét 1323-ban említette először oklevél Dabouch néven.1348-ban Dabolch, 1431-ben Dabocz néven írták. 1431-ben Daboczi Nagy Jakab nevét említette egy oklevél. A 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. 1910-ben 498 lakosából 496 magyar volt. Ebből 22 római katolikus, 30 görögkatolikus, 439 református volt.

Csengerbagos

Csengerbagos (románul Boghiș) falu Romániában, Szatmár megyében. A település ősidők óta lakott hely, itt őskori leletek is kerültek már felszínre. Csengerbagos a Kaplon nemzetségbeli Bagossy család ősi fészke. E család 1354-ben pallosjogot nyert I. Lajos királytól, melyet Zsigmond király 1395-ben megerősített és 1409-ben a Vetéssy család számára is kiterjesztett. A település neve írásos formában 1306-ban fordul elő egy királyi adománylevélben, melyben a községet és a hozzá tartozó uradalmat örökös hűbérül a Bagossy család kapja,…

Csedreg

Csedreg település Romániában, Szatmár megyében. Halmitól 5 km-re nyugatra fekvő település. Csedreg Árpád-kori település. Nevét 1215-ben említette először oklevél egy idevaló poroszló Cheydreh Iano nevében. 1319-ben Chudrug, 1348-ban Cedrek néven írták. 1271-ben V. István király Fehér Jan kereskedőnek adományozta, mert az sokszor segítette pénzzel és fogságot is szenvedett miatta. Ezt az adományozást IV. László király is megerősítette. 1428-ban Drág vajda fiai: György és Sandrin átiratják IV. László király Csedreg (Heydreh) birtokra vonatkozó oklevelét. A 20.…