Patóháza (románul: Potău) falu Romániában, Szatmár megyében Szatmár megyében, Aranyosmeggyestől délre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település. A település nevét a korabeli oklevelek a 15. században említik először Magasmart néven, ez volt a falu ősi neve. A 15. században a Magasmarti Pathó család birtoka volt. A falu a 15. század közepe tájáig a Meggyesi vár-hoz tartozott. 1547-ben Pathó Menyhért magasmarti jószágára királyi adományt kapott, majd a birtok nagy része zálogba…
Panyola község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. A község története Panyola területe a honfoglalást megelőző időben is lakott hely lehetett. A halászó-vadászó, később földművelő-állattenyésztő ember számára a terület jó lehetőségeket biztosított, amit a honfoglalók is kihasználtak. A település néveredete bizonytalan. Nem valószínű, hogy az első birtokosairól kapta a nevét. Első okleveles említése 1247-ből való. Nevét írják Ponula, Kisponula(1379), Ponyala, Panyola(1382) és Panyla…
Túrterebes település Romániában, Szatmár megyében, Szatmárnémetitől 25 km-re északkeletre, a Túr folyó bal partján. Nevének előtagja a településen keresztülfolyó Túrra utal, míg szláv eredetű utótagjaának jelentése irtás. Ami azt valószerűsíti, hogy az egykor itt letelepedett lakosság az itteni irtáson építette fel a falut. A település környékét már a paleolitikum idején is lakták, amit a környéken talált e korból származó leletek is igazolnak. Az Árpád-kori eredetű település nevét…
Ököritófülpös nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban. A mai település három falu összeolvadásából keletkezett, ezért a történetüket külön-külön célszerű áttekinteni. Ököritó[szerkesztés] Ököritó nevét a cégényi monostor határjárásakor említik először az oklevelekben, mint Tyukod határának részét. Nevét ekkor ad Ocokur (Ökör), …de campo Ekewr (Ökörmezö) alakban írták. A falu a 13. században keletkezett a Szente-Mágócs nemzetség egyik ősének, Kölcse ispán telepítő akciójának eredményeként. Kölcse ispán egyik utóda Máté…
Óvári (románul Oar) falu Romániában, Szatmár megyében. Közigazgatásilag Vetéshez tartozik. Óvári nevét az oklevelek 1312-ben említették először Ovari alakban, a Csák nemzetségbeli Nagy Barc fia: Mihály ispánnal (A Darahy család őse) és fiával Péterrel kapcsolatban, akik ekkor úgy állapodtak meg Nagy Barc fia Barccal és Ugrinnal, hogy Nagy Barc fia (Terebesi) Bereck fia: Miklós birtokaiból köztük Óváriból is negyed részt kap. Nagy Barc fia Péter le…
Ombod (románul: Ambud) falu Romániában, Szatmár megyében. A falu nevét az oklevelek 1393-ban említették először Wmboth alakban, de 37 évvel később, 1433-ban már mai nevén, Ombodnak írták. A 18. században Ombot alakban említették. A település az ecsedi uradalomhoz, s azzal együtt az ecsedi várhoz tartozott. 1391-ben a Báthoryak birtoka volt, s a családé is maradt egészen annak kihaltáig. 1417-ben a Báthori-család kap rá új adományt. A 17. század elején még mindig az ecsedi uradalomhoz tartozott, de közben mások…
Olcsvaapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Olcsvaapáti Magyarország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye talán legegységesebb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező kistáján, a Szatmári-síkságon található, azon 49 kistelepülés egyike, amelyek a Fehérgyarmati kistérséget alkotják. A Szamos jobb partján, a Tisza közelében ül meg a Szamosháton. A két folyó közé települt falut az áradások sokszor elpusztították, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes, vagy emelt dombra építettek. Olcsva határában a 13. században egy apátság állott. Megszűnése után…
Olcsva község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. A Kaplony nemzetség alapítása; neve szláv eredetű, jelentése: égerfa. A 14. század folyamán a nemzetség különböző ágai: a Bagossy, Csomaközy, Károlyi, Vetéssy családok osztoztak rajta. Az 1334. évi, Dobos és Olcsa közti határjárás során már Apáti neve is felmerült. 1396-ban már a két birtok együtt szerepel. Ez évben ugyanis a két falu egyharmad részét Czudar Jakab és György, egyharmad részét a…
Zajta (németül: Saiten)[3] község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Fehérgyarmati járásban. 1314-ben Zalyta néven említik először, mint a Gutkeled nemzetség birtokai közé tartozó települést. Területe ősidők óta lakott, északi határában újkőkori lakógödröket és kézműves tárgyakat találtak. 1314-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tiba fia Mihály mester, az Apagyi család őse testvéreivel Lászlóval, Jánossal és Tamással megosztoztak öröklött birtokaikon. Zajta ekkor Tamásnak jutott. 1461-ben nevét már Zaytha-ként írták, birtokosai ekkor a Bekcs és az…
Vári (1899-ig Mezővári, ukránul Вари (Vari / Vary), szlovákul Variová) falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban, Beregszásztól 17 km-re délkeletre, a Borzsa tiszai torkolatánál. Nagyborzsova tartozik hozzá. Neve a magyar vár főnévből ered, melyet ősi földváráról kapott. 1320-ban említik először Vári néven, azelőtt Borsovavárnak hívták. 1332-ben királyi birtok volt, és Haláborral volt szomszédos. Ez évben a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, amely szerint papja ekkor 8 garas pápai tizedet fizetett, tehát egyházas hely is volt. Vár(i) a Borzsa és a Tisza összefolyásának szögében épült, a maradványaiban ma is…