Adorján

Adorján (románul Adrian) falu Romániában, Szatmár megye északi részén, Sárközújlaktól északra. Adorján az Árpád korban már ismert település volt, akkor Szent-Adriánnak nevezték. 1262-ben V. István király Adorján földjét elcserélte az ugocsai Gewdin villáért Nedével, a Gewdin nemzetség ősével. Adorjánnak ekkor már egyháza is volt. A falu később az Adorjányi családé lett, mely rokon volt a Meggyesi Morócz családdal. 1413-ban Adorjányi János szerződésben állapodott meg vejével arról, hogy ha neki…

Sárközújlak

Sárközújlak (románul Livada Mică) falu Romániában Szatmár megyében. Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északkeletre, Batiz és Sárköz között fekvő település. Sárközújlak nevét 1270-ben említették először az oklevelek Sarkuz néven. A falu a Sár vízfolyásától közrefogott területen települt. Első ismert birtokosa Úr Benedek volt, István ifjabb király országbírája volt, akinek birtokát – miután örökös nélkül hunyt el – V. István király Pok nemzetségből származó Móric fiának, Miklósnak adományozta. 1382-ben Móricz dédunokája; Meggyesi Simon bán fia János mester birtoka volt. 1463-ban…

Kisar

Kissár

Kissár falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megyében, Lázáritól északra, Sándorhomoktól délre fekvő település. Kissár (Sár) már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1332-ben említik először Saar néven. ekkor már egyházas hely volt. 1588-ban neve Pusztasár alakban tűnik fel újra. Sár ősi birtokosa volt a Sári család, mely mellett egyes részeire 1449-ben Szepesi Péter és István kapnak királyi adományt. 1486-ban a Károlyi család tagjait iktatják be a birtok jogába. 1493-ban a Szepessy család szerez itt…

Sándorhomok

Sándorhomok (románul Nisipeni) falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megye északi részén, Szatmárnémetitől északra, Mikolától nyugatra fekvő település. A település és környéke már az ősidők óta lakott hely volt. Környékén kő, bronz és népvándorláskor kori leletek kerültek elő. A 15. században tűnik fel neve az oklevelekben, nevét már akkor is Homoknak írták. Birtokosai ekkor a Csernavoday, Károlyi, Drágfi, Matucsinay családok voltak, mellettük még mások is kisebb részeket kaptak. 1493-ban Csernavoday Elek a saját részét 400 arany forintért Matucsinay Miklósnak…

Rozsály

Rozsály már az ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkorban itt öntőműhely volt, melynek maradványai, s bronzfegyverek is előkerültek itt a földből. 1332-es adatok szerint itt már község volt, és a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal írásmóddal szerepel. A 15. században két Rozsály volt, nevüket Kisrosal és Naghrosal alakban írták. Nagyrozsály a Gutkeled nemzetség-ből származó Rosályi Kún családbeliek ősi birtoka, már 1291-ben is az övék volt. Kisrozsály a 15.…

Ricse

Ricse neve szláv eredetű. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek. 1609-ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779-ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka. A 18. században szombatosok is laktak itt, akik Mária Terézia idején a katolikus hitre tértek. A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy…

Pusztadaróc

Pusztadaróc (románul: Dorolț) falu Romániában, Szatmár megyében, Pusztadaróc község központja. Szatmár megye keleti részén, Szatmárnémetitől északkeletre a román-magyar határ közelében található. Pusztadaróc nevét 1220-ban említette először oklevél egy perrel kapcsolatban, Drancy (Draucy) formában, mikor többek között a daróci várnépeket; köztük Krasznát, Kötönyt és Visatát is megemlítik. 1262-ből való a telepítés újabb említése, ekkor Szirmai adatai szerint az elhagyott királyi darócok földjét V. István ifjabb király…

Pettyén

Pettyén település Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délkeletre, a Szamos partján, Szatmárnémeti és Ombod között fekvő település. Nevét az oklevelek 1391-ben említették először Pethwan néven. Névadója az a Péter fia: Miklós fia Pettyén volt, aki 1367-ben (Dobrács-)Apáti birtokosa volt. Valószínű, hogy annak területén birtokosztással jött létre. 1563-ban Pettyén, másképp Bazánd néven írták. A 15. században és a 16. században a Báthori-család tagjaié volt, akik 1417ben új királyi adományt kaptak rá. 1550-ben Jó György, Mihály és Vilmos-nak, a Pettyéni Demeter fiainak volt…

Pete

Pete (románul Petea) falu a romániai Szatmár megyében, Pusztadaróc község része. Románia északnyugati szögletében, a Szatmári-síkságon található régi magyar település. Szatmártól (Satu Mare) 11 km, Csengersimától 4 km távolságra, a román–magyar határ mellett fekszik. Pete régi magyar település, első írásos említése a Váradi Regestrumból való, amelyben egy idevalósi Kázmér nevű pristaldus neve szerepelt. 1280-ban a Gutkeled nemzetségbeli Mihály fia Aladár, a Várdai család őse és János fia András egyezséget kötött az ugyane nemzetséghez tartozó Gacsályi Tiba ispánnal, fiával…

Penyige

Penyige község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Penyige nevének első írásos említése 1181-ből ismert. 1332-ből a neve Penge formában maradt meg, 1435-ben Penige alakban jegyezték fel. Ekkor már egyházas hely volt, Jakab nevű papja 40 dénár pápai tizedet fizetett. A település a Domahidy család ősi birtokaként ismert. 1423-ban Domahidy Lászlót és rokonát, Istvánt fej- és jószágvesztésre ítélték, ekkor a…