A magyar határig elnyúló krasznaközi község Szatmárnémetitől 12 km-re nyugatra található, a DN 19, majd a DJ 60-as út mentén, a Szamos folyó bal partján. Három település alkotja a közigazgatási egységet, melyhez hozzá tartozik a községközponton, Vetésen kívül Óvári (Oar) és Újtelep (Decebal). A Romániában lezajlott legutóbbi népszámláláskor ennek a községnek 4475 lakosa volt. Nemzetiségi…
2011 márciusában alakult a Szárazberki Hármashatár Egyesület — egyfajta kényszerből, ugyanis akkor vezették be, hogy a legelő bérlését és karbantartását a gazdák helyett egyesületeknek kell végezniük, ugyanakkor a területalapú támogatásokat is csak azok hívhatják le a Mezőgazdasági Kifizetéseket Felügyelő Ügynökségtől. Egyesületünk működési szabályzata alapján nemcsak mezőgazdasági, hanem kulturális, hagyományőrző, rendezvényszervező és pályázatíró feladatokat is felvállal.…
A Mikolai “Gellért Sándor” Gimnázium egy olyan oktatási egység, ahol az oktatás minden szintjén két nyelven, románul és magyarul folyik az oktatás. Az iskola 135 óvodás (3-6 éves) és 380 diák (6-14 éves) számára biztosít oktatást, akik Mikolából érkeznek. A „Gellért Sándor” Mikolai Gimnázium az oktató-nevelő tevékenység minőségével, az oktatói munka eredményével, az országos vizsgák…
A környezetvédelem a konzervativizmus egyik alapismérve, hiszen elsősorban a hagyományőrző emberek számára érték a környezet megóvása. Elsősorban hulladékfeldolgozással foglalkozom. Célom a nagyipari varrodáknak a „zero waste” technológiára történő átnevelése, vagyis az, hogy semmi ne menjen kárba. A szemétnek értékké való átalakítása során kreatív egyedi darabokat hozunk létre. A nagy varrodáktól kapott hulladékanyagból saját tervezésű táskákat…
Városunk, Szatmárnémeti, Románia északnyugati részén, a Szamos folyó két partján fekszik. A XI. században alapították. Kezdetben, mint két külön település fejlődött. Németi a Szamos jobb partján, Szatmár a bal partján. 1230-ban II. András magyar királytól mindkettő Szabad Királyi Város kiváltságlevelet kapott. A két város 1712-ben egyesült. A város lakossága ma meghaladja a 140 ezret, körülbelül…
Pusztadaróci Hagyományörző Egyesület fő célja a kulturális tevékenység,néptánc,népzene,népdal közösségformáló és összetartó erejének megőrzése,ápolása,minnél szélesebb rétegekkel való megismertetése. Az egyesületet 2013-ban jegyezték be, de az aktív munka 2017-ben indult el, azóta pedig töretlen sikerrel működnek, mára már közel 60 fiata vesz részt rendszeresen a próbákon és a különböző fellépéseken. Ami a saját szrevezésű rendezvényeket illeti, rendszeresen szerveznek…
Az első információ erről a településről 1216-ból származik. András király adománylevélben a mai Mikola nevet viselő földet különleges érdemekért Merk grófnak adja. András király adománylevélben a mai Mikola nevet viselő földet különleges érdemekért Merk grófnak adja. 1456-ban, V. László uralkodása idején tervezték meg ennek a földnek a címerét. Mikola András 1657-ben öntött egy harangot, amelyen…
A szatmárnémeti Gyermekpalota, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség által koordinált, az Országos Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztériumnak alárendelt, jogi személyiséggel rendelkező kapcsolódó egysége.A gyermekpaloták és -klubok tanórán kívüli tevékenységre specializálódott, jogi személyiséggel rendelkező állami oktatási egységek, amelyeken belül meghatározott nevelési akciók zajlanak, amelyek révén a tudás elmélyítése, szerteágazása, a készségek formálása, fejlesztése és gyakorlása a gyermek…
Lévai József sajátkezűleg készített termékei méltán viselhetik a Szatmári Termék védjegyet! A középiskola befejezése után Lévai József két szatmári kézműves mestertől tanulta a szakmát: Tóth István cipészmestertől és Boras László bőrdíszművestől. Lévai 2000 óta a saját műhelyében dolgozik és készíti páratlan bőrből készült árucikkeit, dacolva a nagy üzletek jelenlétének egyre inkább érezhető hatásával. A mester…
Szatmár megye északkeleti szögletében közel a hármashatárhoz egy község két faluja, Kökényesd és Csedreg ikertestvérként éli mindennapi életét. A trianoni békediktátum után az addig rajtuk áthaladó országút zsákutcává vált. Északon és nyugaton a román-ukrán határ, délen a Túr-folyó mint természetes választóvonal zárta le a község határát, csak kelet felé maradt nyitva az út, az addigi…