Yearly Archives: 2023

Fehérgyarmat

Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járás székhelye. Fehérgyarmat a Szamoshát tradicionális központja, a Szamos keleti partján fekszik a járás nyugati részében. A települési hierarchia szerint Fehérgyarmat mezocentrumnak minősül, városkategória alapján kisváros, azonban megyei viszonylatban véve is középvárosként azonosítható (a megye 9. legnagyobb lélekszámú települése). A város megyei jelentőségét mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója a települést járásközpontként definiálja. Fehérgyarmat járási…

Egri

Egri (románul: Agriș) falu Romániában, Szatmár megyében. A 7. században a Tisza-alföldre szlávok települtek. Egri határát és környékét égererdők borították. Századokkal később, II. Géza (1141-1162) idejében is telepedtek le szlávok az addig csaknem lakatlan tájakon. Ilyen lehetett Egri környéke is. Termővé tették a földeket és falvakat teremtettek. A szlávok jelenlétére utalnak a Piskáros, Szomoga és Dobréhát helynevek. „A magyarság…

Dabolc

Dabolc, Halmi községhez tartozó falu. Halmitól északkeletre fekvő település Szatmár megyében. Dabolc nevét 1323-ban említette először oklevél Dabouch néven.1348-ban Dabolch, 1431-ben Dabocz néven írták. 1431-ben Daboczi Nagy Jakab nevét említette egy oklevél. A 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. 1910-ben 498 lakosából 496 magyar volt. Ebből 22 római katolikus, 30 görögkatolikus, 439 református volt.

Csengerbagos

Csengerbagos (románul Boghiș) falu Romániában, Szatmár megyében. A település ősidők óta lakott hely, itt őskori leletek is kerültek már felszínre. Csengerbagos a Kaplon nemzetségbeli Bagossy család ősi fészke. E család 1354-ben pallosjogot nyert I. Lajos királytól, melyet Zsigmond király 1395-ben megerősített és 1409-ben a Vetéssy család számára is kiterjesztett. A település neve írásos formában 1306-ban fordul elő egy királyi adománylevélben, melyben a községet és a hozzá tartozó uradalmat örökös hűbérül a Bagossy család kapja,…

Csedreg

Csedreg település Romániában, Szatmár megyében. Halmitól 5 km-re nyugatra fekvő település. Csedreg Árpád-kori település. Nevét 1215-ben említette először oklevél egy idevaló poroszló Cheydreh Iano nevében. 1319-ben Chudrug, 1348-ban Cedrek néven írták. 1271-ben V. István király Fehér Jan kereskedőnek adományozta, mert az sokszor segítette pénzzel és fogságot is szenvedett miatta. Ezt az adományozást IV. László király is megerősítette. 1428-ban Drág vajda fiai: György és Sandrin átiratják IV. László király Csedreg (Heydreh) birtokra vonatkozó oklevelét. A 20.…

Császló

Császló község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Császló Magyarország legkeletebbi szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aprófalvas térségében, a Szatmári-síkon fekszik. Távolsága Budapesttől közúton 321, Nyíregyházától 93 kilométer. Szomszédai: északkelet felől Gacsály, dél felől Csengersima, délnyugat felől Csegöld, nyugat felől Jánkmajtis, észak-északnyugat felől pedig Kisnamény. Az Árpád-kori falvak szerkezetét, így Császlóét is alapvetően meghatározta természeti környezete. Általában állóvíz vagy vízfolyás közelében, de árvízmentes magaslaton létesültek. A település és környéke ősidők óta lakott hely, környékén egy földvár maradványai láthatók. Ásatási leletek…

Csaholc

Csaholc község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Szomszédai: észak felől Kölcse és Sonkád, kelet felől Túrricse, dél felől Kisnamény, nyugat felől pedig Vámosoroszi. Közigazgatási területe északkeleti irányból Tisztaberekhez tartozó határrészekkel érintkezik. Maga Tisztaberek település azonban távolabb fekszik, még Túrricsétől is délkeletre. Csaholc és környéke ősidők óta lakott helynek számít, környékén késő bronzkori leletek (sarló, karperec, lándzsa, tokos-balta, kard, csengődísz, bronzöv-töredék) kerültek elő. Már a 14-15. században jelentős község volt. Nevét 1418-ban Chahowcz, 1446-ban Chaholcz, 1462-ben Chahocz alakokban írták.…

Tiszabökény

Tiszabökény (ukránul: Тисобикень [Tiszobikeny], korábban Бобове [Bobove]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Nagyszőlőstől 20 km-re délnyugatra, Beregszásztól 25 km-re délkeletre a Tisza bal partján fekszik. 1971-ben Tiszafarkasfalvával egyesítették, korábban Tiszapéterfalvához tartozott. Tiszabökény jelenleg még négy faluval egyetemben – Forgolány, Tivadar, Tiszafarkasfalva, Péterfalva – a Péterfalvai Polgármesteri Hivatal közigazgatása alá tartozik. Lakosainak száma összesen 5200 körüli a friss adatok szerint. A falu nevét 1230-ban Buken néven említette először oklevél. A falu a Tiszahát egyik legrégibbnek tartott települése, melyet az írásos adatok elsőként említettek Ugocsa…

Botpalád

Botpalád Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében fekvő gyöngyszem. Érintetlen természeti környezetben fekvő kistelepülés. A fellelhető iratok szerint már az 1400-as években említést kap. Botpalád Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében fekszik. Neve, a Bot személynév, talán a magyar bot főnévből alakult ki a palád viszont a Pala személynév -d képzős származéka (bár erre léteznek más magyarázatok is). Híres,…

Batiz

Batiz (románul: Botiz) falu Romániában, Szatmárnémetitől északkeletre. Szatmár megyében, a Szatmári-síkságon, Szatmárnémeti mellett fekvő település. Batizról az első adat 1369-ből maradt fenn, mikor Simon horvát bán I. Lajos királytól felkérte és a meggyesi uradalomhoz csatolta. Ekkor már egyháza is említve volt. 1378-ban Simon özvegyéé lett. 1392-ben határát megjáratták Vasvár felől. 1422-ben Vetéssy Jakab rátört a településre, és az itt lakó jobbágyokat kifosztotta. 1433-ban a Móroczoké,…