Kömörő

Települések

Kömörő község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Kömörő nevét az oklevelek 1344-ben említik először, Kemerew néven. 1300-as évek elején a Kömörey család volt birtokosa. 1344-ben I. Lajos király a Kölcseyeknek tett új adományt a településre. 1481-ben a Kömörey család tagjai közül Kömörey Mihályné és leányai ismét részt kapnak benne. 1496-ban Ujhelyi László és Szepessy Lászlóné voltak a település birtokosai. 1518-ban Werbőczy István volt itt birtokos, aki részét elcseréli Perényi Istvánnal.1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János…


Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/clients/client1/web302/web/wp-content/themes/dt-the7/inc/class-the7-aq-resize.php on line 121

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/clients/client1/web302/web/wp-content/themes/dt-the7/inc/class-the7-aq-resize.php on line 122

Kökényesd

Települések

Kökényesd (románul Porumbesti) település Romániában, Szatmár megyében. Szatmárnémetitől északkeletre fekvő település. Kökényesd és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén bronzkori leletek kerültek napvilágra. Árpád-kori település. Nevét 1274-ben, a Váradi Regestrum említette először terra Kukynus, Kukenes, Kukunusd, Kukyn neveken, 1319-ben Kukenes, villa Kukynesd, Kukenesd, Kukunyesd, 1471-ben Kekenyesd, 1478-ban Kewkenyesd, Kekenyes, Kekeneyesd, Kewkewnesd, Kökönyösd’ néven írták. Az Árpád korban a Káta nemzetség birtokaihoz tartozott, melyet a Káta nemzetségbeli Gábor fia, Tamás kapott királyi adományként. Az 1657 évi lengyel…

Kisszekeres

Települések

Kisszekeres,  község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Kisszekerest az oklevelekben 1181-ben említik először. Már 1359-ben a Szekeressy család birtoka. 1404-ben a Kölcsey 1422-ben a Domahidy, 1446-ban az Ujhelyi családbelieknek van itt még zálogos birtoka. 1460-ban a Károlyi, 1481-ben a Bornemisza, 1490-ben a Rozsályi Kún és a Drágfi családok a földesurai. 1515-ben Czégényi Kende Pétert iktatták be részeibe. 1524-ben Drágfi János a rozsályi uradalomhoz csatolta. 1555-ben Drágfi János utód nélküli elhunyta után birtokát a Rozsályi Kún, majd 1672-ben gróf Zinzendorff család kapta, amelytől Du Jardin örökölte. A 18. században földesurai a…


Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/clients/client1/web302/web/wp-content/themes/dt-the7/inc/class-the7-aq-resize.php on line 121

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/clients/client1/web302/web/wp-content/themes/dt-the7/inc/class-the7-aq-resize.php on line 122

Kispeleske

Települések

Kispeleske (románul Pelișor) Romániában, Szatmár megyében elhelyezkedő falu. Közigazgatásilag Lázári község része. Kispeleskét az oklevelek a 14. század elején említik először, nevét ekkor Pylyskeként írták. Az 1300-as évek elején a Pylyskey család birtoka, azonban 1423 utánról már nincs többé adat róla, a család a 15. század elején kihalt. 1439-ben a Csernavoday család volt a település földesura, de a Csáky családnak is van itt birtokrésze, melyet 1450-ben zálogba adtak a Perényi családnak. 1476-ban már a szántai Bekcs, vagy Becsky család is birtokos…

Kispalád

Települések

Kispalád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Kispalád a hajdan Paládságnak nevezett terület három falujához tartozott (a másik kettő a kárpátaljai Nagypalád és Botpalád). Hajdan a Csaholyiak uradalmának palágysági részéhez tartozott. Egészen a család fiúágának kihalásáig a Csaholyiaké volt. Az 1400-as évek közepén a Csaholyiakon kívül részbirtoka volt itt még a Hontpázmány nemzetség-ből származó Ujhelyi család tagjainak is. Az Ujhelyi családból származó II. György neje a Káta nemzetség-ből származó Csernavodai Zsuzsánna volt. 1453-ban Ujhelyi György részbirtokos volt…


Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/clients/client1/web302/web/wp-content/themes/dt-the7/inc/class-the7-aq-resize.php on line 121

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/clients/client1/web302/web/wp-content/themes/dt-the7/inc/class-the7-aq-resize.php on line 122

Kisnamény

Települések

Kisnamény község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Kisnamény nevét az oklevelek a 15. században említik először. A településnek ekkor már egyháza és papja is volt: 1332-ben Barnabás nevű papja 4 garast és 40 dénárt fizetett pápai adóba a fennmaradt adatok alapján. A falu nevét ekkor Nomen-nek írták, 1387-ben Kysnomyn, 1462-ben Namen-nek írták. A település a Matucsinayak ősi birtoka volt. A 14–15. században a Drághfi családnak volt itt…

Kishódos

Települések

Kishódos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. A megye és az Észak-Alföld legkisebb népességű települése. Kishodós neve először a Váradi Regestrumban – egy tüzesvaspróba kapcsán – tűnt fel; nevét már a 15. században is mai alakjában írták. Az egykori Túr menti összefüggő erdőterületen Hodos valószínűleg a 13. század folyamán keletkezett. A 14. század első felében a Gutkeled nemzetség Tiba-ága észak-szatmári uradalmának a része. A 15. században Kis- és Nagyhódos már két önálló település: míg az utóbbi a Gutkeled-nembeli Gacsályi-rokonság birtoka, Kishódos a Drágffyaké.[4] Valószínűleg…

Kisbábony

Települések

Kisbábony (Băbești), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében. Kisbábony Árpád-kori település. Nevét már 1261-ben említette oklevél p.Babun néven. 1808-ban Babony, Babinec, 1913-ban Kisbábony néven írták. 1910-ben 565 lakosából 553 magyar, 10 román volt. Ebből 51 római katolikus, 35 görögkatolikus, 462 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Kisar

Települések

Kisar község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Ar nevét az oklevelekben 1374-ben említik először, mint a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey család-beliek birtokát. 1374-ben még csak egyetlen Ar nevű település volt ismert, s ebből alakulhatott ki, s vált ketté a település Nagyarra és Kisar-ra, mivel a falu 1393-ban már Kysar néven szerepelt az oklevelekben. A 1387-ig a Matucsinayak birtoka volt, de ekkor hűtlenségbe estek, s birtokaikat a Rosályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták. 1391-ben a Szántai…

Kaplony

Települések

Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében. Eredetileg a Kaplony nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) tulajdona volt. A középkor megpróbáltatásait (tatárjárást, törökdúlásokat) jól bírta a falu, fennmaradása annak köszönhető, hogy az akkor még létező Ecsedi-láp kitűnő búvóhelyet és élelemforrást biztosított lakosainak. Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc végére a háború és a pestisjárványok miatt teljesen elnéptelenedett ezt a falut is, pusztaként említették a korabeli dokumentumok. A Szatmári békekötés után…