Túrterebes település Romániában, Szatmár megyében, Szatmárnémetitől 25 km-re északkeletre, a Túr folyó bal partján. Nevének előtagja a településen keresztülfolyó Túrra utal, míg szláv eredetű utótagjaának jelentése irtás. Ami azt valószerűsíti, hogy az egykor itt letelepedett lakosság az itteni irtáson építette fel a falut. A település környékét már a paleolitikum idején is lakták, amit a környéken talált e korból származó leletek is igazolnak. Az Árpád-kori eredetű település nevét…
Jánkmajtis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Jánk és Majtis községek egyesítésével keletkezett. A település neve az oklevelekben 1252-ben tűnik fel először a Jánkkal határos Gerecsény nevű birtokrész említésekor, melyet a Sártiván-Vecse nemzetség poroszlai ága nyert a királytól, azonban azt II. Gyula, a nemzetség beleegyezésével 1253-ban a Gutkeled nemzetség-beli Tibának adta át.[3] Az 1300-as évek elején birtokosa a Jánky család volt. 1315-ben a Barsa (Borsa) nemzetségbeliek birtoka. 1316-ban Károly Róbert a Borsa nemzetség tagjait birtokuktól hűtlenség miatt megfosztotta, és a birtokot Tamás beregi…
Halmi (román nyelven Halmeu) községközpont Romániában, Szatmár megyében. Halmi Árpád-kori település, melynek nevét az oklevelek 1216 és 1220 között már említették. 1217-ben Terra Holmy néven, majd 1218-ban a Váradi Regestrum oklevelében is említve volt neve. 1274-ben Kala Tamás birtoka volt. 1319-ben Károly Róbert király az Ugocsa vármegyéhez és Sasvárhoz tartozó György fia Péter birtokát János fia Tamásnak adományozta. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „112 római, 203 görögkatolikus, 601 református, 150 zsidó lakossal, református anyatemplommal s eklézsiával, zsnagógával, postatisztséggel. Főbirtokos…
Győrtelek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban. A falu nevét 1380-ban említik először: p. Giurtheleke néven. Ekkor már jobbágylakossága is volt. 1333-ban Cháholyi Sebestyén György nevű fiának adta, és nevezte el Gerg-telkének (Leleszi Káptalan). 1399-ben az elpusztult Mácsa lakóinak egy része is ideköltözött. 1452-ben a neve Geregteleke, Gertheleke, Gergthelek, 25 évvel később Gyerthelek volt. Az ebből származó ‘Györtelek’ elnevezés a 19. század közepén módosult a mai hosszú ő-s alakra.[3] Az ecsedi vár szomszédságában…
Szatmárgörbed falu Romániában, Szatmár megye keleti részén, Aranyosmeggyestől északnyugatra. Görbed (Szatmárgörbed) nevét 1411-ben említette először oklevél Gergesmezew néven, mint a Móricz fiak birtokát. 1412-ben Gergesmező, Gergesmezew, Gergewsmezew-nek, 1496-ban Gyerbed-nek írták, s kezdetektől a meggyesi uradalomhoz tartozott. A Meggyesaljai család kihalta után a Báthoryak örökölték, de mellettük még más családoknak is volt itt részbirtoka. 1585-ben Szokoli György birtoka volt, kiről feljegyezték, hogy két malmot kapott a Szamoson, s mellé még részbirtokot is. 1597-ben Losonczi Bánffy…
Hirip település Romániában, Szatmár megyében. Hirip nevét (amely a vargánya vagy úrigomba székely nevéből ered) 1393-ban említették először a korabeli oklevelek, már ekkor is mai nevén írták. A XV. században a bélteki uradalomhoz tartozó település a bélteki Drágfi család birtoka volt. 1406-ban a Witkayak kérésére történt határjáráskor egy oklevélben felsorolták a település középkori helyneveit is, említette például a Balkán folyó, Hydas Balkán, Zaraz Balkán, Hangyakastély helyneveket. Az 1424-ben történt osztozkodáskor…
Garbolc község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Garbolc nevével az oklevelekben 1344-ben találkozhatunk először, ekkor Garbolcz -nak írják. A település a Gutkeled nemzetség ősi birtoka, s így nagy része az e-nemzetségből származó Gacsályi-családé. Közülük való volt az az Elleus, aki 1344-ben határait megjáratta, s leiratta: e határjáró oklevélben említik Pylyske (Pölöske, Nagypeleske) felől Zomoga pataka, Eger vize, Sár és Garbolcz foka helyneveket. Garbolcot egy időre a Kusalyi Jakcs család tagjai szerezték meg, de…
Gacsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. A település és környéke már a bronzkorban is lakott volt, mivel határában bronzkori leletek is kerültek felszínre. Nevét írásos alakban 1263-ban találjuk először az oklevelekben. Német eredetű személynévből származik – Gottschall – jelentése: „Isten szolgája”. A 14. század elején már egyházát is említik. 1332-ben nevét Gachal-nak írták. A település egykor a Gutkeled nemzetség-beli Gacsályi családé volt. A 15. században a Kusalyi Jakcs és…
Fülesd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, szatmár megyei részén, Kölcse mellett található település. Fehérgyarmat 13,5 km, Tiszabecs, Túristvándi 12–12 km, Kölcse 4 km távolságra található. 1343-ban a Kölcseyek pusztájaként tartják számon. A falu nevét első ízben a cégény-monostori birtokösszeírás említi 1181-ben. Neve a Files (a régi magyar Füles jelentésű ) melléknévből keletkezett személynév, vagy a Filep, Fülöp személynév kicsinyítőképzős származéka lehet, amely a latin Philippus – ból származik. 1354-ben az…
Fertősalmás (ukránul Фертешолмаш (Fertesolmas / Fertešolmaš) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Fertősalmás nevét 1319-ben Almas néven említik először az oklevelek. A település egykor Ugocsa vármegyéhez tartozott. Mai Fertősalmás nevét a 18. századtól viseli. Birtokosai voltak egykor a Somody, Antal, Tegze, Tabák és a Török családok. 1910-ben 827 magyar lakosa volt, melyből 92 görögkatolikus, 611 református, 62 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.