Avasújváros

Települések

Avasújváros (románul Orașu Nou, korábban Ioarăș) település és községközpont Romániában, Szatmár megyében, az Avasság központja. Az Avasság központja már a középkortól, s a környék legnagyobb és legjelentősebb települése a Tálna patak mellett. Avasújváros már az 1400-as években jelentős település volt, nevét ekkor Wywaros-nak írták. 1422-ben Újvárossi János és Dienesé, később Szinérvárához tartozott, és a meggyesi uradalom részeként annak sorsában osztozott. A település ura a Meggyesaljai Mórocz család volt, majd a család kihalta után…

Atya

Települések

Atya Szatmárnémetitől északnyugatra, a román-magyar határ közelében, Nagypeleskétől délre fekvő település. A települést a korabeli oklevelek 1462-ben említik először, nevét ekkor Athya alakban írták. A falu az Atyay nemzetség ősi birtoka volt. 1445-ben az Atyay család kihalása után, a birtokot Bornemisza Boldizsár és Kusalyi Jakcs Mihály örökölték. 1524-ben a Kusalyi Jakcs család kihalta után Atyát Drágfi János kapta meg királyi adományként. 1550-ben Rosályi Kún László is részbirtokot kapott itt, mely még az 1600-as években is…

Aranyosmeggyes

Települések

Aranyosmeggyes (Aranyosmedgyes, románul: Medieșu Aurit) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében. Határa jelentős régészeti lelőhely. A Șuculeu határrészben a bronzkorból a felsőszőcsi kultúra gazdag leletanyagát tárták föl, szépen díszített kerámiaedényekkel, az 1–4. századból pedig egy fazekasműhelyt. A medgyesiek 1271-ben V. Istvántól kaptak hospesszabadságot. Várát és a hozzátartozó uradalmat (amelyet később szinyéri uradalomként is emlegettek) 1280-ban a Pok nembeli Morócok szerezték meg. A 15. században mezővárosként említik. 1500 körül ferences kolostora és a 16. század…

Apa

Települések

Apa (románul: Apa) falu Romániában, Szatmár megye délkeleti részén, Szinérváraljától északnyugatra a Szamos mellett. Apa és környéke ősidők óta lakott hely, határában kő- és bronzkori leleteket találtak. A község neve már a 13. században feltűnik az oklevelekben. Nevét az Apa nemzetségtől vette, melyet 1298-ban birtokosaként említenek. Később a meggyesi uradalomhoz tartozott. 1414-ben Miklós és János, a meggyesi bán fiai vannak említve. 1492-ben iktatták be itt Meggyesaljai Mórocz Istvánt és…

Amac

Települések

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délre fekszik. A falu Szatmár városától mindössze másfél kilométerre található, Szatmárpálfalva községéhez tartozik még másik négy kisebb településsel: Ombod, Pettyén, Hirip és Oroszfalva. A Szamos bal oldali partján helyezkedik el, és egyetlen országúttal közelíthető meg. Az országút talán Amac egyik jelképe is lehet akár, hiszen a megyében az egyedüli ilyen út, amelyiken egy kilométeren belül 7 kanyar található. A falu történelmét illetően sok…

Adorján

Települések

Adorján (románul Adrian) falu Romániában, Szatmár megye északi részén, Sárközújlaktól északra. Adorján az Árpád korban már ismert település volt, akkor Szent-Adriánnak nevezték. 1262-ben V. István király Adorján földjét elcserélte az ugocsai Gewdin villáért Nedével, a Gewdin nemzetség ősével. Adorjánnak ekkor már egyháza is volt. A falu később az Adorjányi családé lett, mely rokon volt a Meggyesi Morócz családdal. 1413-ban Adorjányi János szerződésben állapodott meg vejével arról, hogy ha neki…

Sárközújlak

Települések

Sárközújlak (románul Livada Mică) falu Romániában Szatmár megyében. Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északkeletre, Batiz és Sárköz között fekvő település. Sárközújlak nevét 1270-ben említették először az oklevelek Sarkuz néven. A falu a Sár vízfolyásától közrefogott területen települt. Első ismert birtokosa Úr Benedek volt, István ifjabb király országbírája volt, akinek birtokát – miután örökös nélkül hunyt el – V. István király Pok nemzetségből származó Móric fiának, Miklósnak adományozta. 1382-ben Móricz dédunokája; Meggyesi Simon bán fia János mester birtoka volt. 1463-ban…

Kisar

Kissár

Települések

Kissár falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megyében, Lázáritól északra, Sándorhomoktól délre fekvő település. Kissár (Sár) már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1332-ben említik először Saar néven. ekkor már egyházas hely volt. 1588-ban neve Pusztasár alakban tűnik fel újra. Sár ősi birtokosa volt a Sári család, mely mellett egyes részeire 1449-ben Szepesi Péter és István kapnak királyi adományt. 1486-ban a Károlyi család tagjait iktatják be a birtok jogába. 1493-ban a Szepessy család szerez itt…

Sándorhomok

Települések

Sándorhomok (románul Nisipeni) falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megye északi részén, Szatmárnémetitől északra, Mikolától nyugatra fekvő település. A település és környéke már az ősidők óta lakott hely volt. Környékén kő, bronz és népvándorláskor kori leletek kerültek elő. A 15. században tűnik fel neve az oklevelekben, nevét már akkor is Homoknak írták. Birtokosai ekkor a Csernavoday, Károlyi, Drágfi, Matucsinay családok voltak, mellettük még mások is kisebb részeket kaptak. 1493-ban Csernavoday Elek a saját részét 400 arany forintért Matucsinay Miklósnak…

Rozsály

Települések

Rozsály már az ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkorban itt öntőműhely volt, melynek maradványai, s bronzfegyverek is előkerültek itt a földből. 1332-es adatok szerint itt már község volt, és a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal írásmóddal szerepel. A 15. században két Rozsály volt, nevüket Kisrosal és Naghrosal alakban írták. Nagyrozsály a Gutkeled nemzetség-ből származó Rosályi Kún családbeliek ősi birtoka, már 1291-ben is az övék volt. Kisrozsály a 15.…