Category Archives: Települések

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (románul: Satu Mare, román népnyelvben Sătmar, németül: Sathmar, héberül és jiddisül סאטמאר [Szákmer illetve Szátmer]) város Romániában, a Partiumban. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett. Az Alföld északkeleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján, Románia legészaknyugatibb megyeközpontjaként, Nagyváradtól 135 km-re északkeletre fekszik. A legközelebbi település Magyarország mai területéről Csengersima (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 14 km-re. Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve…

Szatmárhegy

Szatmárhegy település Romániában, Szatmár megyében. Szatmárnémetitől délre, Erdőd keleti szomszédjában fekvő település. Szatmárhegy nevét a XIII. században már említették, mint a Szatmárhoz tartozó szőlőhegyet. 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a Szatmárnémeti körül folyó kuruc-labanc csatározások alatt felégetett város lakossága ide menekült, és itt a szőlőhegyeken húzódott meg. A lakosságból sokan a harcok elmúlta után végleg itt telepedtek le, nem költöztek vissza Szatmárra. A XVIII. század elején aztán a megszaporodott lakosságú Szatmárhegyet önálló településsé nyilvánították. A…

Szárazberek

Szárazberek (románul Bercu) falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megyében, Szatmárnémetitől közúton 16 km-re északra, a román–magyar határ mellett, a Túrtól 1,8 km-re fekvő település. Szomszédos falvak: északkeletre Újmikola, délkeletre Sándorhomok, délnyugatra Kispeleske, északnyugatra Méhtelek és Garbolc (mindkettő Magyarországon). Szárazberek a településről elnevezett Szárazbereki család ősi birtoka volt. Nevét a régi oklevelek Szárazbereki Lászlóval összefüggésben említik első ízben: 1339-ben Szárazbereki Lászlót mint hamispénzverőt megégették, birtokait elkobozták, és azokat Tamás erdélyi vajda kapta meg. Azonban a Szárazbereki család pört indított az elkobzott…

Szamosszeg

Szamosszeg község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban. A Szatmári-síkság keleti csücskében, a Szamos és a Kraszna között fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 72 kilométer távolságra. A szomszédos települések: észak felől Olcsvaapáti, kelet felől Panyola, délkelet felől Szamoskér, dél felől Tunyogmatolcs és Mátészalka, délnyugat felől Ópályi, nyugat felől Nagydobos, északnyugat felől pedig Olcsva. Lakónépessége 2040 fő, belterülete 231. külterülete pedig 3 299 hektár Szamosszeg nevét a folyószabályozás előtti Szamos egyik hatalmas kanyarulatáról, szegéről kapta Szamos előtagja a település folyó melletti fekvésére utal.…

Szamoskrassó

Szamoskrassó település Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre, a Szamos bal partján, Nagykolcs és Szamoslippó között fekvő település. Szamoskrassó (Krassó) Árpád-kori település, a 14. század elején már említve volt egyháza is. Nevét már akkor is Krassó-nak írták, és a 15. század végéig a meggyesi uradalomhoz tartozott. 1409-ben a Csáky család tagjai akarták megszerezni Krassót, az 1500-as években a Báthoryaké volt, majd 1632-1633-ban Bagossy Pál szerezte meg. A 18. században több birtokosa is volt: a gróf Teleki, báró Vécsey, Wesselényi, Darvay,…

Vetés

Vetés falu Romániában, Szatmár megyében, Vetiș központja. Vetés (Vetis) Szatmár megyében, Szatmárnémetitől nyugatra, a Szamos bal partján található település. Az Árpád-kor eleje óta lakott település nevét már az 1200-as évektől említették az oklevelekben: Nevét 1332-ben Vetes, 1435-ben Wethes1459-ben Vethes -ként írták. Az 1200-as évek elején Kristóf comes a nagyváradi egyháznak hagyta. A település 1241-ben, a Tatárjárás-kor elpusztult, később V. István király, IV. Béla király fia 1266-ban a Kaplon nembeli „ördög” Simon comesnek, a Vetéssy család ősének ajándékozta. 1312-ben iktatták be itt „zonga” Pétert a Vetéssy család megalapítóját és Endus fiait örökségükbe. 1325-ben…

Szamoskóród

Szamoskóród falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmárnémetitől keletre, a Szamos folyó partján fekszik, Kiskolcstól nyugatra található település. A Szamos bal partján terül-el, a falu szerkezete a kezdetektől a folyó kanyarulatát követte, ezt a formáját jelenleg is őrzi. Magyarország első katonai felmérése alkalmával készített térképen és az ezt követőkön is alig változik szerkezetileg és területileg a település. Szamoskóród nevét a korabeli oklevelek 1344-ben említik először Korog néven, majd később Korogyként. A település…

Szamosbecs

Szamosbecs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő Szamosmenti település. Elérhető a 49-es főúton. Pátyod 5,5 km, Porcsalma 8 km, Mátészalka 38 km, Csenger 8 km, Csengersima 3 km távolságra található. Szamosbecs a 14. század elején már község volt, az oklevelek szerint papja is volt, mely pápai adót fizetett. 1424-ben nevét Beecz, 1470-ben Beczh alakban írták. A 14. század végén Drágh és Balk birtoka. 1409-ben Csáky Györgyöt iktatták be felerészébe. 1424-ben a Drágfyak osztoztak a településen, s az övék maradt a bélteki uradalommal együtt a 16. század közepéig. A Drágfiak mellett…

Sonkád

Sonkád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a Fehérgyarmati járásban. Sonkád és környéke már a bronzkor óta lakott hely. Egy árokásás alkalmával itt bronz- és honfoglalás kori leletek kerültek elő a földből. Sonkád nevének első említése 1181-ben, a cégényi monostor oklevelében bukkan fel először. Nevét az írásos adatok szerint már 1426-ban is Sonkád-alakban írták. Ekkor a csaholyi uradalomhoz tartozott, s egészen a család kihaltáig ők voltak birtokosai. 1547-ben fiúsítás révén a Csaholyi család leányágai örökölték, s…