Panyola

Települések

Panyola község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. A község története Panyola területe a honfoglalást megelőző időben is lakott hely lehetett. A halászó-vadászó, később földművelő-állattenyésztő ember számára a terület jó lehetőségeket biztosított, amit a honfoglalók is kihasználtak. A település néveredete bizonytalan. Nem valószínű, hogy az első birtokosairól kapta a nevét. Első okleveles említése 1247-ből való. Nevét írják Ponula, Kisponula(1379), Ponyala, Panyola(1382) és Panyla…

Szatmárpálfalva

Uncategorized

Túrterebes település Romániában, Szatmár megyében, Szatmárnémetitől 25 km-re északkeletre, a Túr folyó bal partján. Nevének előtagja a településen keresztülfolyó Túrra utal, míg szláv eredetű utótagjaának jelentése irtás. Ami azt valószerűsíti, hogy az egykor itt letelepedett lakosság az itteni irtáson építette fel a falut. A település környékét már a paleolitikum idején is lakták, amit a környéken talált e korból származó leletek is igazolnak. Az Árpád-kori eredetű település nevét…

Ököritó

Ököritófülpös

Települések

Ököritófülpös nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban. A mai település három falu összeolvadásából keletkezett, ezért a történetüket külön-külön célszerű áttekinteni. Ököritó[szerkesztés] Ököritó nevét a cégényi monostor határjárásakor említik először az oklevelekben, mint Tyukod határának részét. Nevét ekkor ad Ocokur (Ökör), …de campo Ekewr (Ökörmezö) alakban írták. A falu a 13. században keletkezett a Szente-Mágócs nemzetség egyik ősének, Kölcse ispán telepítő akciójának eredményeként. Kölcse ispán egyik utóda Máté…

Óvári

Települések

Óvári (románul Oar) falu Romániában, Szatmár megyében. Közigazgatásilag Vetéshez tartozik. Óvári nevét az oklevelek 1312-ben említették először Ovari alakban, a Csák nemzetségbeli Nagy Barc fia: Mihály ispánnal (A Darahy család őse) és fiával Péterrel kapcsolatban, akik ekkor úgy állapodtak meg Nagy Barc fia Barccal és Ugrinnal, hogy Nagy Barc fia (Terebesi) Bereck fia: Miklós birtokaiból köztük Óváriból is negyed részt kap. Nagy Barc fia Péter le…

Ombod

Települések

Ombod (románul: Ambud) falu Romániában, Szatmár megyében. A falu nevét az oklevelek 1393-ban említették először Wmboth alakban, de 37 évvel később, 1433-ban már mai nevén, Ombodnak írták. A 18. században Ombot alakban említették. A település az ecsedi uradalomhoz, s azzal együtt az ecsedi várhoz tartozott. 1391-ben a Báthoryak birtoka volt, s a családé is maradt egészen annak kihaltáig. 1417-ben a Báthori-család kap rá új adományt. A 17. század elején még mindig az ecsedi uradalomhoz tartozott, de közben mások…

Olcsvaapáti

Települések

Olcsvaapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Olcsvaapáti Magyarország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye talán legegységesebb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező kistáján, a Szatmári-síkságon található, azon 49 kistelepülés egyike, amelyek a Fehérgyarmati kistérséget alkotják. A Szamos jobb partján, a Tisza közelében ül meg a Szamosháton. A két folyó közé települt falut az áradások sokszor elpusztították, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes, vagy emelt dombra építettek. Olcsva határában a 13. században egy apátság állott. Megszűnése után…

Olcsva

Települések

Olcsva  község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. A Kaplony nemzetség alapítása; neve szláv eredetű, jelentése: égerfa. A 14. század folyamán a nemzetség különböző ágai: a Bagossy, Csomaközy, Károlyi, Vetéssy családok osztoztak rajta. Az 1334. évi, Dobos és Olcsa közti határjárás során már Apáti neve is felmerült. 1396-ban már a két birtok együtt szerepel. Ez évben ugyanis a két falu egyharmad részét Czudar Jakab és György, egyharmad részét a…

Zajta

Települések

Zajta (németül: Saiten)[3] község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Fehérgyarmati járásban. 1314-ben Zalyta néven említik először, mint a Gutkeled nemzetség birtokai közé tartozó települést. Területe ősidők óta lakott, északi határában újkőkori lakógödröket és kézműves tárgyakat találtak. 1314-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tiba fia Mihály mester, az Apagyi család őse testvéreivel Lászlóval, Jánossal és Tamással megosztoztak öröklött birtokaikon. Zajta ekkor Tamásnak jutott. 1461-ben nevét már Zaytha-ként írták, birtokosai ekkor a Bekcs és az…

Vári

Települések

Vári (1899-ig Mezővári, ukránul Вари (Vari / Vary), szlovákul Variová) falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban, Beregszásztól 17 km-re délkeletre, a Borzsa tiszai torkolatánál. Nagyborzsova tartozik hozzá. Neve a magyar vár főnévből ered, melyet ősi földváráról kapott. 1320-ban említik először Vári néven, azelőtt Borsovavárnak hívták. 1332-ben királyi birtok volt, és Haláborral volt szomszédos. Ez évben a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, amely szerint papja ekkor 8 garas pápai tizedet fizetett, tehát egyházas hely is volt. Vár(i) a Borzsa és a Tisza összefolyásának szögében épült, a maradványaiban ma is…

Vámosoroszi

Települések

Vámosoroszi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban A település nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor nevét Uruczy (Oroszi) alakban írják. A falut ukrán (orosz) telepesek lakták, s vámszedőhely volt. A 14. században birtokosai a Kölcsey és a Matucsynai családok voltak. 1419-ben a falu egy részét Zsigmond király Báthori Istvánnak és fivérének, Benedeknek adományozta, míg másik felét Kusalyi Jakcs István kapta meg. 1524-ben Drágffy János országbíró lett birtokosa. 1633-ban Bethlen István és Péter birtokaként…